Putyin kedvenc FSZB-s bérgyilkosa volt a kulcsfigurája a hidegháborút idéző tömeges fogolycserének

A hidegháború hangulatát idéző fogolycserét hajtottak végre csütörtökön nyugati országok és Oroszország részvételével. Az egyezség, amely egy tizennyolc hónapos tárgyalássorozat eredménye, némi meglepetést is hozott, miután a kicserélt foglyok között szerepelt a Belaruszban halálra ítélt német Rico Krieger, akinek – feltehetően nyomásra – Aljakszandr Lukasenka elnök adott kegyelmet a hét elején.

A német állampolgárságú Kriegert azzal vádolták, hogy robbanóanyagokat helyezett el egy Minszkhez közeli vasútállomáson. A férfi 2023 novembere óta volt őrizetben, és június 24-én ítélték halálra, majd a hét elején a fehérérorosz elnök „mérlegelve minden szempontot” kegyelemben részesítette, miután Krieger az állami médiában egy erősen koreografáltnak tűnő interjúban előadta, hogy megbánta a tettét, és reménykedik a kegyelemben. Krieger a vádak szerint ukrán utasításra cselekedett, jóllehet egyértelmű bizonyíték erre nem került elő.

Személye azért is fontos, mert mai tudásunk szerint ő volt az első nyugati állampolgár, akit Fehéroroszországban halálbüntetésre ítéltek. A hátteréről sokat nem lehet tudni, azt sem, hogy mit keresett Belaruszban. A Berliner Morgenpost azonban kikutatta, hogy korábban nyilvánosan írt arról: az Egyesült Államokba szeretne költözni. Krieger nem büszkélkedhet egyenes karrierúttal: volt szerelő, biztonsági őr, szociális munkás és mentős is.

A csütörtöki a nyolcvanas évek óta a legnagyobb fogolycsere volt Oroszország és a Nyugat között. Az Egyesült Államok hivatalos közlése szerint huszonnégy embert bocsátottak szabadon. Tizenhatan keltek útra Európa és az USA felé, cserébe pedig nyolc orosz foglyot engedtek szabadon az Egyesült Államok, Norvégia, Németország, Lengyelország és Szlovénia börtöneiből, köztük titkosszolgálati tevékenységgel vádolt személyeket. Két fogoly gyermeke is visszatért Oroszországba.

Különös, de a Kreml közleménye szerint összesen tizenhárom fogoly kapott kegyelmet, hogy így biztosítsák elengedésük jogi kereteit, arra azonban nincs magyarázat, hogy a szabadon bocsátott németek közül kettő, Patrick Schobel és Herman Moyzhes neve miért nem szerepel a kegyelmi listán.

A 38 éves Schobelt az év elején vették őrizetbe Szentpéterváron. Miután állítólag egy csomag kannabiszos gumicukrot találtak nála, kábítószer-kereskedelemmel vádolták. Schoebel a bíróságon elmondta, hogy a THC-tartalmú gumimacikat még tavaly vette Németországban, és arra használta, hogy a hosszabb repülőutakon segítsenek neki elaludni. Azt is elmondta, hogy nem tudta, hogy Oroszországban tilos az ilyen termékek fogyasztása.

A másik férfi, Herman Moyzhes orosz-német, migrációs ügyekre szakosodott ügyvéd és biciklis aktivista, aki ellen hazaárulás vádjával indult eljárás, miután májusban letartóztatták. Az ügyéről keveset tudni, de emberi jogi aktivisták szerint a vádak összefüggésben lehetnek azzal, hogy orosz állampolgároknak segített európai dokumentumok megszerzésében. Az Insider írt a szentpétervári letartóztatása körülményeiről is. Eszerint az első elfogási kísérletnél bénázásnak hitte az orosz biztonságiak kocsijának furcsa manőverét, és egyszerűen kikerülte őket a biciklijével. Később az otthona előtt vették őrizetbe, majd az elmúlt hónapokat egy moszkvai börtönben töltötte – olvasható a BBC Newsnak a szabadon bocsátott foglyok történetét ismertető cikkéből.

Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos munkatársa lapunknak azt mondta,

a fogolycsere kulcsfigurája Vlagyimir Putyin bérgyilkosa, Vagyim Kraszikov. Neki kezdetben a személyazonossága is kérdéses volt, 2019 óta Németországban tartották fogva, életfogytiglani börtönbüntetését töltötte.

Az FSZB-s Kraszikov szabadon bocsátása az orosz elnök számára azért lehetett személyesen is fontos, mivel a hidegháború végén ő maga is Németországban, Drezdában teljesített szolgálatot a KGB tisztjeként.

Emlékezetes: 2019-ben egy forgalmas berlini parkban fényes nappal gyilkoltak meg egy száműzetésben élő csecsen parancsnokot, Zelimhan Hangosvilit, aki a csecsen ellenállási mozgalom fontos figurája volt. A parókát viselő biciklis támadó egy hangtompítós Glock 26-os géppisztollyal lőtte le áldozatát, majd a fegyvert és a parókát a belehajította a Spree folyóba nem messze a Bundestag épületétől.

Az erős testalkatú, kopasz merénylőnél egy Vagyim Szokolov névre kiállított útlevelet találtak, erről aztán kiderült, hogy hamisítvány. A bűnelkövetőt Kraszikovként azonosítottak.

Az FSZB-s bérgyilkos annyira fontos lehetett Putyin számára, hogy az orosz hatóságok egy ponton jelezték, hogy Evan Gershkovich amerikai újságírót, a The Wall Street Journal riporterét másra nem, csak Kraszikovra hajlandók kicserélni. Erre Putyin a Tucker Carlsonnak adott emlékezetes interjújában is utalt. Gershkovichot még 2023 tavaszán tartóztatták le Oroszországban, miután kémkedéssel vádolták meg.

Nem ők voltak azonban az egyedüli nagyhalak a cserealapot képező személyek közül. A korábbi fogolycsere-tárgyalásokon Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető neve is felmerült, ám ő februárban meghalt a börtönben. Özvegye, Julija Navalnaja ezzel együtt örömtelinek nevezte a most megvalósult fogolycserét.

A megállapodás részeként szabadon bocsátottak két orosz politikai foglyot is, az egyikük Ilja Jasin, a másik Oleg Orlov. Jasint még 2022 nyarán börtönözték be, miután a bíróság rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás miatt elítélte. Jasin független ellenzéki képviselőként Putyin kritikusa volt, aki Ukrajna orosz lerohanása után a háború következetes ellenzője, békepárti aktivista lett.

A 2022-ben az orosz Memorial társelnökeként Nobel-békedíjjal kitüntetett Orlovot elsősorban háborúellenes cikke miatt ítélték két és fél év börtönbüntetésre 2024 februárjában. Az ügyészég szerint a jogvédő aktivista a cikk megírásakor szembehelyezkedett a „hagyományos orosz spirituális, erkölcsi és hazafias értékekkel”. A hatóságok által gyakran vegzált Orlov bűnlajstromán szerepelt az is, hogy a moszkvai bíróságon tavaly októberben mások mellett arról beszélt, hogy Oroszország az orwelli 1984-hez hasonló totalitárius állam lett. Orlov akkor is a 2022 novemberében megjelent cikke miatt volt kénytelen megjelenni a bíróságon, melyben azt írta, hogy Oroszország Putyin alatt fasizmusba süllyedt. Orolovot februárban az orosz bíróság idegen ügynökként jelölte meg.

Kemény János szerint a most végrehajtott fogolycsere Putyinnak azért is megérhette, mert további ellenzéki szereplőktől sikerült megszabadulnia. Hogy a fogolycserére az ankarai repülőtéren kerülhetett sor, az a szakértő szerint jól mutatja, hogy Törökország sikeresen játszotta ki közvetítő szerepét, amelyet gyakorlatilag az orosz-ukrán háború kezdete óta betölt. Törökország eleve a híd szerepét tölti be a Nyugat és a Kelet között, ha valaki például nyugatról utazik Oroszországba, azt Törökországon keresztül tudja megtenni – fűzte hozzá a szakember.