Nagyvilág

A magyarok többsége súlyosnak látja a klímaváltozás hatásait, és úgy érzi, a kormány nem tesz eleget ellene

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

A magyarok 51 százaléka szerint a klímaváltozás már most is súlyos hatásokkal jár a lakóhelyén – olvasható ki az Ipsos nemzetközi felméréséből. A résztvevő országok közül leginkább Mexikóban, Brazíliában és Törökországban nyilatkoztak úgy, hogy az éghajlat átalakulása súlyos következményekkel járt, ezeken a helyeken igen magas, 79–81 százalékos arányban válaszoltak így.

A jövővel kapcsolatban pedig még pesszimistábbak vagyunk. Amikor azt a kérdést tették fel, hogy a következő tíz évben milyen hatása lesz a klímaváltozásnak a lakóhelyünkre, már a magyarok 69 százaléka jósolt súlyos következményeket, ráadásul nem volt olyan ország, ahol a lakosságnak legalább a fele ne számítana arra, hogy romlani fog a helyzet.

Más szempontonból viszont derűlátóbbak vagyunk. Arra kérdésre, mennyire tartja valószínűnek azt, hogy a következő 25 évben ön és családja az éghajlatváltozás következtében kiszorul az otthonából, a magyarok negyede válaszolta, hogy valószínűnek tartja. Ezzel szemben például a török válaszadók 68 százaléka, a braziloknak pedig a 61 százaléka számít arra, hogy erre kényszerülhet.

A magyar válaszadók 45 százaléka szerint a kormány nem ad elég információt azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozásnak milyen lehetséges hatásai lesznek a régiónkra és Magyarországra, 29 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem kapnak ilyen iránymutatást. A magyar megkérdezetteknek mindössze a 18 százaléka volt elégedett a kormány ilyen irányú munkájával.

A válaszadók ráadásul azzal is elégedetlenek voltak, hogy az egyes kormányok mennyire segítik az állampolgárokat abban, hogy jobb döntéseket tudjanak hozni a klímaváltozás elleni küzdelemben. A magyar válaszadók közel háromnegyede (71 százalék) szerint a magyar kormány túl kevés információt közöl, 23 százalék volt csak elégedett, és akadt 6 százalék, akik még ezt is túl soknak tartják. Az elégedetlenség mértéke jóval magasabb, mint a világátlag.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mit gondolnak a sajtónak a klímaváltozással kapcsolatos tájékoztatásáról. A magyarok egyértelmű többsége, 55 százaléka szerint a média alulbecsüli a klímaváltozás hatásait, 17 százalékuk szerint eltúlozza a hatást, míg 15 százalék szerint a megfelelő módon reprezentálja. Az összes ország átlagát nézve a magyarok egyértelműen elégedetlenebbek a sajtóval ebből a szempontból, alig akadt olyan ország, ahol rosszabb eredmény született volna.

Az Ipsos kíváncsi volt arra is, hogy a lakosság mit gondol a kormányok klímaváltozás elleni küzdelméről. Az összes országot vége 36 százalék volt elégedett, a magyarok közül azonban csak 26 százalék. A kérdés megválaszolásától tartózkodók mellett 66 százalék mondta azt, hogy a magyar kormány nem lép fel elég keményen a klímaváltozással szemben, vagy egyáltalán nem is csinál semmit, ezzel pedig a 10 legrosszabbul teljesítő kabinet közé került a felmérésben.

A kormány klímaváltozás elleni küzdelme mellett rákérdeztek a cégek és az egyszerű állampolgárok feladatvállalására is. A magyar válaszadók 70 százaléka szerint a cégek nem tesznek eleget ebben a témában, ami messze meghaladja az átlagot (59 százalék). A cégek teljesítményével kapcsolatban leginkább épp a környezetszennyezési problémákkal küzdő Kínában, Thaiföldön és Indiában elégedettek a válaszadók, míg például a németek szerint mindössze a cégek 24 százaléka fektet bele sok energiát.

Honfitársaink az egyszerű állampolgárokról sincsenek sokkal jobb véleménnyel, 69 százalék mondta azt, hogy a civil magyarok nem tesznek eleget azért, hogy legyőzzük a klímaváltozást – ez tíz százalékponttal magasabb, mint az összes ország átlaga. A saját teljesítményükkel ebben a kérdésben is leginkább a kínaiak, az indiaiak és a thaiföldiek voltak elégedettek.

Módszertan

A kutatás alapjául szolgáló felmérést 31 országban végezték el 2023. szeptember 22. és október 6. között, 24 220 felnőtt megkérdezésével. A kérdéseket 11 országban 1000 fős, 18 országban – köztük Magyarországon – 500 fős mintán tették fel, míg Indiában és Japánban 2000-2200 fős minta készült. 16 ország, például hazánk esetében az eredmény reprezentatívnak számít. A hibahatár 500 fős minta esetében 5 százalékpont, a többi esetben 3,5 százalékpont.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik