Újabb Korán-példányokat égettek el hétfőn Svédországban és Dániában, miután mindkét észak-európai ország kormánya közölte: jogi megoldást keres az ilyen incidensek megakadályozására, ugyanis ezek súlyos diplomáciai feszültséget keltenek több muszlim országgal, írja az MTI.
A dán fővárosban, Koppenhágában iszlámellenes tüntetők a szaúdi nagykövetség előtt égették el hétfőn a Korán egy példányát, és több hasonló égetést terveztek még aznapra. Stockholmban a svéd parlament előtt gyújtotta fel a Korán egy példányát ugyanaz az iraki menekült, aki az elmúlt hetek hasonló megmozdulásai mögött állt.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter a hétfői incidensek előtt újfent kijelentette: a kormány továbbra is keresi a módot arra, hogy elejét tudják venni a külföldi nagykövetségek előtti Korán-égetéseknek.
Az, hogy mind Dániában, mind külföldön jelezzük: dolgozunk (a megoldáson), remélhetőleg segíteni fog a feszültségek enyhítésében. Nem kényszer hatására tesszük ezt, hanem mert politikai elemzésünk eredménye szerint ez mindannyiunk érdeke
– fogalmazott a tárcavezető.
Korábbi nyilatkozatában Rasmussen azt közölte: függetlenül attól, hogy milyen intézkedést fogadnak el, annak összhangban kell lennie a dán alkotmány által védett szólásszabadsággal, amelyet nagyon tágan értelmeznek Dániában.
Tobias Billström svéd külügyminiszter arról számolt be hétfőn, hogy levelet küldött az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC), és ebben elítélte az elmúlt hetek iszlamofób cselekményeit, valamint ismertette a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó svéd jogszabályi keretet.
Az 57 muszlim országot tömörítő OIC július 23-án felfüggesztette a szervezethez delegált svéd különmegbízott státuszát, mert szerinte a svéd hatóságok „engedélyt adtak a Korán szent könyvének és az iszlám jelképeinek ismételt meggyalázására”.
A tárcavezető ezt követően kijelentette, hogy a svéd állam elítéli és nem támogatja a Korán-égetést, de az ország szólásszabadságot garantáló törvényei lehetővé teszik azt.
A svéd kormány közölte, hogy hasonló megoldásra törekszik, mint a dán vezetés, de a jobboldali pártok mindkét országban – legtöbbször a szólásszabadságra hivatkozva – elítélik ezeket a kezdeményezéseket.
