Bár a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság sikeres volt, a szervező Katarral kapcsolatban több botrány és korrupciós ügy is borzolta a kedélyeket, a gyanú szerint például a tornát szervező ország megpróbált befolyásolni uniós tisztviselőket.
Az üggyel kapcsolatban a Politico most azt írta meg, hogy
A brüsszeli portál megvizsgálta az EU biztosainak költségnyilatkozatait az elmúlt három évből, és arra a következtetésre jutott, hogy hét brüsszeli vezető is érintett lehet.
A Politico szerint a hét személy között van Josep Borrell, az EP korábbi elnöke, Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa, valamint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa.
A Politico kérdésére a bizottság hét tagjának az irodái megerősítették, hogy a hivatalos magatartási kódexszel összhangban fogadták el az ingyenes szállást. Érvelésük szerint nem szokatlan diplomáciai gyakorlat, ha egy harmadik ország is fedezi a költségeket.
Kilenc ország érintett
A brüsszeli portál elemzése szerint a biztosok három év alatt kilenc különböző külföldi kormánytól fogadtak el ingyenes szállást.
Borrell például így vendégeskedett Katarban és Üzbegisztánban, valamint kétszer Jordániában. A bizottság szóvivője erre reagálva azt közölte, hogy a főképviselőnek
sok küldetést kell teljesítenie harmadik országokban,
hogy elláthassa feladatait és képviselje az Európai Uniót, és hogy a kiküldetések nagy részét az Európai Bizottság fedezte. Hozzátették azonban, hogy Katar, Jordánia és Üzbegisztán esetében „a diplomáciai vendégszeretetnek megfelelően a nemzeti hatóságok fedezték a szállást” – és szintén a magatartási kódexre hivatkoztak.
Várhelyi Olivérrel kapcsolatban azt írták, hogy a magyar biztos marokkói, izraeli és jordániai kiküldetései során is az adott ország állta a szállás költségét. Azt Várhelyi kabinetje is hangsúlyozta, hogy a magatartási kódexet betartották, ugyanakkor elismerték, hogy a 2020-as marokkói út során a marokkói külügy „előnyös gesztusként” egy éjszakai szállás költségeit fedezte, egy 2022-es utazás során pedig az izraeli külügy biztosította ugyanezt.
2020-ban Várhelyi Ylva Johansson belügyi biztossal utazott Marokkóba, és szintén ingyen kapta a szállást a Politico szerint, akárcsak tavaly júniusban, amikor a magyar biztos Borrell-lel ment Jordániába – ott a királyság fizetett.
A brüsszeli portál szerint Johannes Hahn költségvetési biztos 2022 elején Katarban és Kuvaitban is eltöltött egy éjszakát, amit az illetékes nemzeti hatóságok fedeztek „elfogadva a magatartási kódexet”.
Szintén a kódexekkel összhangban látta vendégül tavaly a vietnámi kormány az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét, Frans Timmermanst.
Szokás, hogy a vietnámi kormány ezt teszi a magas szintű látogatókkal
– közölte Timmermans irodája.
A biztosok nem voltak annyira közlékenyek
Margaritis Schinas alelnök 2021-ben szintén ingyenes szállást fogadott el az Egyesült Arab Emírségektől, amikor részt vett a Dubai Expón, az indoklás szerint az Emírségek a rendezvényre érkező összes VIP-személynek felkínálták a szolgáltatást, „hogy megkönnyítsék az eseményen való részvételt”.
Az irodák beszédesek voltak, a biztosok nyilvános utazási dokumentumaiban azonban nem rögzítették, hogy egy harmadik fél fizette a költségeket, pusztán annyi írtak, hogy egy adott utazáson egy fillért sem költöttek szállásra.
Egy kivétel akad csak, Kadri Simson, az energiapolitikát felügyelő biztos, aki elismerte, hogy a 2022. júniusi egyiptomi útja során neki „a helyi önkormányzat kínált szállást”. A kairói látogatással kapcsolatos kérdésre Simson irodája azt közölte, hogy az egyiptomi kormány felajánlotta a bizottsági delegációk szállásának fedezését – „összhangban” a magatartási kódexszel.
Hiába érvel ezzel az összes biztos irodája, a Transparency International EU politikai és érdekképviseleti osztályának vezetője szerint ez nincs rendjén.
Nem hiszem, hogy a biztosoknak vagy tisztviselőknek bármilyen utazást vagy jutalmat el kellene fogadniuk
– mondta Nick Aiossa.
A biztosok által hivatkozott magatartási kódexet egyébként legutóbb 2018-ban frissítették azzal a céllal, hogy iránymutatást adjon számukra az összeférhetetlenségről, az átláthatóságról vagy a feddhetetlenségről. Aiossa szerint a fent említett esetek is azt mutatják, hogy frissíteni kellene a dokumentumot, álláspontja szerint, amennyiben a szabályok nem tiltják, felül kell vizsgálni a magatartási kódexet.
