Franciaországban 62-ről 64 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Csütörtökön ennek hatására a párizsi rendőrség tüntetők tömegével csapott össze. A felzaklatott tömegek a Place de la Concorde téren gyűltek össze, miután a francia kormány úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül viszi keresztül a tervezett nyugdíjreformot.
Élisabeth Borne miniszterelnök az alkotmány 49:3-as cikkére hivatkozott, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy elkerülje a parlamenti szavazást – írja erről többek között a BBC. Az erről szóló döntést percekkel azelőtt hozták meg, hogy a képviselőknek szavazniuk kellett volna a vitatott törvényjavaslatról. A kormány azért dönthetett a parlament megkerülése mellett, mert nem volt garancia a többség megszerzésére.
A lépés az ellenzéki politikusok körében nem aratott osztatlan sikert.
- Az ülésteremben a beszámolók szerint sokan gúnyolódni kezdtek a miniszterelnökkel, a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték, és tiltakozó táblákat emeltek a magasba a parlamentben.
- A szélsőjobboldali Marine Le Pen felvetette a lehetőségét, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Emmanuel Macron elnök kormánya ellen.
- A baloldali La France Insoumise (LFI) párt vezetője, Mathilde Panot a Twitteren azt írta, hogy Macron kormánya parlamenti vagy népi legitimáció híján kormányválságba sodorta az országot.
A nyugdíjreformról szóló heves politikai vita két hónapja zajlik sztrájkokkal, tömegmegmozdulásokkal kísérve. Csütörtökön Párizsban és más franciaországi városokban több ezren vonultak az utcára a döntés elutasítását kifejezendő. Sötétedés után Párizsban sok tüntető összecsapott a rendőrökkel, a Place de la Concorde téren pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rendőrök könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatása érdekében. Miután a tüntetést feloszlatták, néhány tiltakozó gyújtogatásba kezdett, és megrongálták a mellékutcákban való üzletek kirakatait.
Mivel a szakszervezetek hevesen ellenzik a nyugdíjreformot, a Confédération Générale du Travail (CGT) közölte, hogy március 23-ra, csütörtökre újabb sztrájkokat és tüntetéseket szerveztenk.
Emmanuel Macron elnököt tavaly éppen a nyugdíjreformra is vonatkozó programjával választották újra, ám kormánykoalíciójának nincs többsége a képviselőházban. A nyugdíjreform elfogadásához a Republikánusok támogatására lett volna szüksége.
Az eljárás, amely a reformot a parlamenti szavazás megkerülésével tette lehetővé, nagyon is bevett módja az alkotmányos döntéshozatalnak Franciaországban. A BBC felidézi, hogy az ötödik köztársaság több mint hatvan éve alatt eddig pontosan száz alkalommal alkalmazták ezt a rendelkezést, mégpedig mindenféle politikai beállítottságú kormányok.
Valahányszor az alkotmány 49:3-es cikkére hivatkozik az aktuális kormány, biztosra veheti, hogy ellenfeleitől megkapja: semmibe veszi a nép akaratát. Az eljárást azonban jellemzően olyan kormányok alkalmazzák, amelyek nem rendelkeznek stabil többséggel a parlamentben.
