A francia szenátus elfogadta vasárnapra virradóan a vitatott nyugdíjreformot. Az MTI jelentése szerint az ellenzéki, jobboldali többségű felsőházban 195 szenátor szavazott igennel 112 nem ellenében. Néhány órával korábban már hetedik alkalommal tiltakoztak országszerte százezrek a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen.
A felsőházi szavazás parlamenti legitimációt adott a reformjavaslatnak, és megnyitotta az utat a végleges elfogadás előtt, amely csütörtökön várható. Élisabeth Borne miniszterelnök mindezt úgy foglalta össze:
Fontos előrelépés történt este a nyugdíjreform törvénytervezetének széleskörű elfogadásával a szenátusban. Egyes frakciók obstrukciós kísérletei ellenére a demokratikus vita megvolt.
A kormányfő biztos benne, hogy meglesz a parlamenti többség is a szöveg megszavazásához, habár a csütörtökre tervezett nemzetgyűlési szavazás kimenetele egyelőre bizonytalan.
Bruno Retailleau, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának vezetője üdvözölte a tervezet elfogadását, és azt kérte nyilvánosan Olivier Dussopt munkaügyi minisztertől, hogy adja át Emmanuel Macron államfőnek az üzenetet, hogy bár a reformot megszavazzák, Macronnal nem tesznek így. A baloldal részéről Monique Lubin brutálisnak minősítette a törvénytervezetet, úgy fogalmazott, hogy
ez egy sötét nap minden fizetésből élő számára ebben az országban.
A szavazást megelőzően a szakszervezetek felhívására ismét utcai felvonulásokkal tiltakoztak a franciák. A tüntetésekkel – valamint a kőolajfinomítókat, a tömegközlekedést és a szemétszállítást érintő gördülő sztrájkokkal – a szakszervezetek nyomást akarnak gyakorolni a képviselőkre, hogy ne szavazzák meg a kormány javaslatát, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár megemelése.
A belügyminisztérium adatai szerint a különböző városokban a hetedik napon összesen 368 ezren tiltakoztak. A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok és a szervezők szerint is a hatodik napon, kedden a részvétel rekordot döntött. A rendőrség szerint akkor 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban. A felmérések szerint egyébként a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk a stratégiai szektorok sztrájkjával is egyetért.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második ciklusa legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, és a baloldal több ezer módosító indítvány benyújtásával hátráltatja a szavazást, a jobboldali ellenzék szavazataira is szüksége van a reform elfogadásához. A kormány tervei szerint a parlament két házának vegyes bizottsága, ahol az államfő pártja és a jobboldali ellenzék többségben van, szerdán ül össze a reform szövegének véglegesítésére, majd arról csütörtökön szavazhat először a szenátus, délután pedig az alsóház, a nemzetgyűlés.
A helyzet olyannyira nem volt egyértelmű, hogy Macron pénteken még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely alapján nem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot. A jogszabály alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően 24 órán belül egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt.
