Novák Katalin köztársasági elnök kedden Rómában tárgyal olasz kollégájával, Sergio Mattarellával, Ignazio La Russával, az olasz szenátus, illetve Lorenzo Fontanával, a képviselőház elnökével és Eugenia Roccella családügyi miniszterrel. Szerdán Giorgia Meloni kormányfővel találkozik a magyar államfő. Novák Katalin a Corriere della Sera című olasz konzervatív lapnak adott interjúban (amit a Sándor-Palota szemlézett) az ukrajnai háborúról, a szankciókról azt mondta, számára az a kérdés, miként lehet úgy megállítani az orosz agressziót, hogy elkerülhető legyen a harmadik világháború.
A magyarok békében akarnak élni. Az ország a NATO és az EU tagjaként szövetségesei és Ukrajna mellett áll, erején felül segít. Az államfő helyesnek tartja annak határozott kimondását:
ne tovább! Putyin átlépte a Rubikont.
Támogatja az egységes, erőteljes fellépést, szerinte ugyanakkor a választott eszközök között lehetnek különbségek az országok között, hiszen lehetőségeik is különbözőek. A háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinteségre, stratégiai gondolkodásra, egymás iránti tiszteletre van szükség. Nem lát ellentmondást az európai egység és a nemzeti érdekérvényesítés között. A magyar államfő szerint az Európai Unión belüli viták természetesek, nem is szeretne olyan világban élni, ahol nincs helye a véleménykülönbségnek. értékekre.
Arra a kérdésre, mennyire számítanak a kapcsolatok a putyini Oroszországgal, a magyar államfő jelezte, számára csak Oroszország létezik, amelynek hosszú ideje Vlagyimir Putyin a vezetője. Oroszország óriási, gazdasága az egyik legerősebb a világon. A magyarok általában tisztelettel viszonyulnak más nemzetekhez.
Oroszország volt, van és lesz. Ahogy Magyarország is. Voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, ahogy Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között is.
A magyar államfő szerint az orosz-magyar kapcsolatok nem romantikusak, azokat energiafüggésünk határozza meg, a magyarok még emlékeznek a szovjet birodalmi mentalitásra, amiből nem kérnek ma sem.
Novák Katalin azt mondta, Giorgia Meloni évek óta a barátja, konzervatív, a világra nyitott, családközpontú, szavatartó embernek ismerte meg, aki az életét adná a hazájáért. Úgy vélte, a magyarok és az olaszok érdekei, szándékai is egy irányba mutatnak több téren (illegális migráció, nyugat-balkáni bővítés, keresztények, családok védelme) is, de ő maga Európa egészére szövetségesként tekint. Az intejúban a magyar államfő hosszan beszélt a közös európai problémákról, majd a magyarokról, a jogállamisági vitákról. Ő most is Európa-párti.
Tizenkilenc éve uniós tagállam Magyarország. Megtanultuk a működési logikát, a szabályokat, nem vagyunk nyeretlen kétévesek. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követeljük a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár. Egy helyet a brüsszeli asztalnál. És szuverenitást Budapesten, Magyarországon. A vállalt kötelezettségeket eddig is betartottuk, ezután is betartjuk. A véleményünket elmondjuk, a közös döntéseknek részesei vagyunk. Én így képzelem el az európai együttműködést.
A köztársasági elnök szerint azt, hogy Magyarország demokratikus jogállam, érdemben eddig senki nem tudta elvitatni. Azt kívánta, hogy a komány és a brüsszeli intézmények közötti méltatlan kötélhúzásnak mielőbb vége legyen.
Azt érdemben nem árulta el, hogy Orbán Viktor illiberális demokráciáról vallott nézeteivel egyetért-e, de úgy vélte, démonokat kergetnek, akik revizionizmust emlegetnek a Nagy-Magyarország felidézése miatt. Cáfolta, hogy a visegrádi csoport szétesett volna, az mondta, ha nem is virul, de él a közösség. Az interjú további részében a magyar családügyi modellt méltatta, cáfolta, hogy Magyarország diszkriminálná a nőket és az LMBTQ-személyeket.
