A NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek a Jugoszláviában, Líbiában és Afganisztánban végrehajtott műveletei alapján – szúrt oda az ellenoldalnak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna által vasárnap leadott interjújában.
A Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól az orosz garanciaigényekre, Brüsszelben kapott válasz büszkén állítja, hogy a NATO védelmi szövetség. Nehéz védelminek nevezni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy majdnem három hónapig bombázták Jugoszláviát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát megszegve hatoltak be Líbiába, és hogy miként viselkedtek Afganisztánban
– mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására. Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását.
Az orosz fél ezúttal is leszögezte, hogy a külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak.
Nekünk is vannak a saját érdekeink, szempontjaink, életünk. Mindannyiunknak egy élete van. A keserű tapasztalatokból tanulva nem akarunk olyan helyzetben maradni, amelyben a biztonságunk rendszeresen veszélybe kerül.
Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói, Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival. Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyává. A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban, törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett.
Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk
– ezt már Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára mondta vasárnap Szentpéterváron, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából. Rámutatott, hogy – amerikai tisztségviselőkkel szemben – ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés.
