Történelmi mélypontra került a török líra jegyzése a dollárral szemben azokra a félelmekre, hogy az ország jegybankja a napokban tovább csökkenti a kamatot.
Elemzők attól tartanak, hogy politikai nyomásra a jegybank csütörtökön 100 bázisponttal, 15 százalékra viszi le az irányadó, egyhetes repokamatot, ami 400 bázispont csökkenést jelentene szeptember óta. Eközben az infláció csaknem 20 százalék, szeptemberben 19,58 százalékot, augusztusban pedig 19,25 százalékot mértek.
Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció. A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is.
Recep Tayyip Erdogan elnöknek meggyőződése, hogy egy erős kamatcsökkentés felpörgetné a gazdaságot, így hónapok óta nyomást gyakorol a központi bankra, hogy monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést. A jegybank monetáris politikai bizottsága végül szeptemberben 1 teljes százalékponttal 18 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot, miután az előző öt ülés egyikén sem változtatott rajta. Októberben további két százalékpontos csökkentésre került sor a jelenleg érvényes 16 százalékra.
A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.
A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt, és hátráltatták a munkahelyteremtést.
