Az orosz elnök, Vlagyimír Putyin utasításának dacára nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfőn, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.
A félelmeket jól tükrözi, hogy a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében majdnem 10 százalékkal, megawattóránként 81,00 euróra drágult a földgáz hétfő délelőtt. A kedélyek lassan csillapodtak, így délután három óra után 77,42 eurón, 4,59 százalékos pluszban állt a jegyzés.
Az MTI azt írta, nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa vezetéken, hétfőn teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba.
Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken. A reverz szállítás hátterében az áll, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba is érkezik földgáz, de nemcsak Oroszországból, hanem Németországból is. Általában, normális körülmények között a német féltől vásárolt földgázt Lengyelország kiemeli a Németországba irányuló, tranzitként áthaladó orosz földgázból. Ha azonban Oroszországból kevesebb földgáz érkezik, mint amennyit Lengyelország vásárolt Németországtól, a Gascade megfordítja az áramlást, és az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgáz táplálja be és küldi tovább Lengyelországba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai – ausztriai és németországi – földalatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére. Elemzők azonban rámutattak, hogy a Gazprom nem kötött le többlekapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, tovább csökkentve azokat a reményeket, hogy növeli gázexportját hétfőtől.
Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének egyharmadát, és kínálati szándékai kulcsfontosságúak ebben az időszakban, amikor is a háztartásokat és a vállalatokat egyaránt keményen sújtja a szabadpiaci gázárak meredek emelkedése.
A Gazprom kitermelése és exportja rekordszintek közelében mozog, miközben európai tározói az egy évvel ezelőtti szintnek körülbelül egyharmadán állnak. Több európai politikus szerint Oroszország többet tehetne annak érdekében, hogy csökkenjenek a gázárak és ezáltal a fogyasztók rezsiköltségei.
A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszott, kezdve az alacsony gázkészletektől a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés hatására megnövekedett keresleten át a szokásosnál kisebb oroszországi szállításokig. Az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések is növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.
