Az UNESO november elején közölte, hogy 2020-ban összesen hatvankét újságírót öltek meg csak azért, mert a munkájukat végezték. 2006 és 2020 között így már összesen több, mint 1200 újságírót fosztottak meg életétől hasonló körülmények között. A jelentésről szóló közleményben azt írják, hogy tízből kilenc esetben a gyilkosságok felelősei elkerülik a felelősségre vonást. António Guterres, az ENSZ főtitkára üzenetében megjegyezte, hogy ugyan sok újságíró vesztette életét háborús tudósítás közben, de az elmúlt években nőtt azoknak a száma konfliktusövezeteken kívül lettek áldozatok.
Sok országban pusztán a korrupciós ügyek, emberkereskedelem, emberi jogi visszaélések vagy környezetvédelmi problémák feltárása sodorja veszélybe az újságírók életét
– idézik az ENSZ-főtitkárt.
Guterres szerint az újságírókat számtalan más fenyegetés is sújtja, az emberrablástól kezdve, a kínzáson és önkényes fogva tartáson keresztül a dezinformációs kampányokig és a zaklatásig. Ez különösen igaz a digitális szférára.
A koronavírus-járvány és a dezinformációs árnyékvilágjárvány bebizonyította, hogy a tényekhez és a tudományhoz való ragaszkodás szó szerint élet-halál kérdése
– fogalmazott a közlemény szerint Guterres, aki szerint ez aggasztó jel a demokráciákra és a joguralomra nézve.
Az UNESCO legutóbbi tanulmánya szerint, amely a női újságírók elleni online támadások globális trendjeit vizsgálja, a megkérdezett újságírónők 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkájukkal összefüggésben megfenyegették, megfélemlítették, illetve sértegették őket az interneten. Abdulla Shahid, az ENSZ Közgyűlés elnöke ezért videóüzenetben kérte a tagállamokat, hogy ismerjék el, az újságírónőket túl gyakran éri aránytalan fenyegetés. Szerinte az ilyen támadások nagy részét olyan nőgyűlölő elkövetők hajtják végre, akik az újságírást ezáltal veszélyes szakmává tennék a nők számára.
Kollektív kötelességünk fellépni ez ellen. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az újságírás továbbra is biztonságos legyen a nők számára, és vessünk véget a nemi alapon végrehajtott zaklatásoknak, fenyegetéseknek
– tette hozzá Abdulla Shahid.
Az ENSZ emberi jogi szakértőinek egy csoportja szintén kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írták, az újságírók biztonságát fenyegető veszélyek korántsem enyhülnek, hanem új formákat öltöttek a digitális korban, különösen a nők esetében. Szerintük az online támadások kivizsgálásának elmulasztása valós következményekkel jár a női újságírókra nézve, mivel az kihat mentális és fizikai egészségükre. A csoport ismét sürgette, hogy az ENSZ hozzon létre egy állandó vizsgálati mechanizmust, amely független nemzetközi szakértők bevonásával vizsgálja az erőszakos eseteket. Emellett arra kérték a tagállamokat, hogy biztosítsák: minden újságíró fenyegetéstől, megfélemlítéstől és megtorlástól mentesen végezhesse a munkáját.
