Több magas rangú egészségügyi tisztviselőt, neves tudóst és influenszert kerestek meg az elmúlt hetekben Franciaországban azzal az ajánlattal, hogy nagy pénzért cserébe vonják kétségbe a Pfizer-vakcina hatékonyságát. A francia kémelhárítás vizsgálatot indított, hogy az orosz kormány áll-e az akció mögött, írja a Wall Street Journal.
A cikk szerint több blogger is levelet kapott a közelmúltban egy ismeretlen személytől, aki a Fazze nevű marketingcégnek dolgozik. A megkeresések lényege az volt, hogy fizetnének azért, ha a YouTube-on, az Instagramon és egyéb közösségi oldalakon közzétett videóban az influenszer kritizálná a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát, ami egyébként a legszélesebb körben alkalmazott oltóanyag Franciaországban.
A francia állami tévének az egyik blogger arról számolt be, egyetlen videóért 2050 eurót kapott volna, ami átszámítva körülbelül 700 ezer forintos összeg.
Azt kellett volna hazudniuk a megkeresetteknek, hogy a Pfizer-vakcina okozta halálozási ráta háromszor akkora, mint az AstraZeneca esetében. Azt javasolták nekik, tegyék fel a videó elején a kérdést,
miért vásárolják a Pfizer-vakcinákat bizonyos kormányok, ha az veszélyes az emberek egészségére?
A kémelhárítás arra gyanakszik, hogy a Kreml áll a háttérben. Az orosz kormány egyelőre nem reagált a vádakra, de korábban tagadták, hogy dezinformációs kampányt folytatnának a nyugati vakcinák ellen.
A Fazze egy londoni címet tüntetett fel a honlapján, de nincs ilyen cég bejegyezve az Egyesült Királyságban. A vállalat alkalmazottjai közül többen is orosz iskolákban tanultak, ez a LinkedIn profiljaikról derült ki.
Az oltásellenesség Franciaországban az egyik legmagasabb az egész EU-ban. Decemberben még a lakosság 60 százaléka nem akarta felvenni az oltást. A legtöbben azzal érveltek, a vakcinát túl gyorsan fejlesztették ki, ráadásul az új technológiát még csak klinikai teszteken próbálták ki.
A helyzet azóta javult, mostanáig a lakosság körülbelül 40 százaléka kapott legalább egy dózist, ugyanakkor a 80 év felettiek mindössze 75 százaléka élt eddig a lehetőséggel, ami európai szinten alacsonynak számít.
