Az USA nyomására 18 cég válik ki az Északi Áramlat-2 projektből

Az amerikai kormány nyomására legalább 18 európai vállalat kivált az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének projektjéből, vagy legalábbis ígéretet tett a kiválásra – derül ki az amerikai kongresszusnak megküldött, hétfőn nyilvánosságra került külügyminisztréiumi jelentéséből.

A dokumentum szerint a cégek között szerepel a mannheimi Bilfinger ipari szolgáltató vállalat, a német Munich Re Syndicate, a svájci Zurich Insurance Group, illetve a francia Axa Group biztosítótársaságok.

Washington eddig csak az Északi Áramlat-2 építésében részt vevő a Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy céget az Északi Áramlat-2 ellen hozott amerikai szankciós törvény alapján büntetőintézkedésekkel sújtottak. A döntést Donald Trump leköszönő elnök utolsó előtti hivatali napján jelentették be. Eddig ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása csak fenyegetésként szolgált, aminek következtében a vezeték építése jelentősen elhúzódott.

A mostani jelentés azonban nem fenyeget további cégeket szankciókkal, ami az ellenzékbe szorult republikánus párti képviselők bírálatait váltotta ki. Ted Cruz republikánus párti szenátor a hétvégén azzal vádolta Joe Biden elnök kormányát, hogy olyan jelzést küld, miszerint kész engedni az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre és az Egyesült Államok európai szövetségeseinek energiabiztonságára katasztrofális következményekkel járó gázvezeték elkészítését.

Az Antony Blinken tárcavezető által aláírt dokumentumot pénteken küldte meg az amerikai külügyminisztérium a kongresszusnak, de azt csak hétfőn tették közzé. A jelentés külön kiemeli a német álláspontot, miszerint egy létfontosságú gazdasági projektről van szó.

Berlin határozottan ellenzi az amerikai szankciókat, amelyeket Németország és az Európai Unió szuverenitása megsértésének tart

– áll a jelentésben.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha az Oroszországból Németországba tartó vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Kiemelt kép: Orosz tenger alatti csővezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését. MTI/EPA/Jens Köhler