Utazási korlátozás: Magyarország elutasítja a közös európai színkódot

A magyar kormány nem támogatja az Európai Bizottság múlt héten elfogadott tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, amelynek részeként a többi közt közös színkód alkalmazásával tennék kiszámíthatóbbá az uniós és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállamok utazási korlátozásait. A bizottság közleménye szerint a vírus terjedésének megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása érdekében összehangolt, átlátható megközelítésre van szükség a korlátozások bevezetésénél.

Így nézne ki a közös színkódrendszer

A bizottság javaslata alapvetően négy pillérre épül:

• közös kritériumok és küszöbértékek megállapítása a tagállamok számára annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e utazási korlátozások bevezetése;
• a közös kritériumok alapján besorolt területek feltüntetése színkódokkal;
• a magas kockázatú területekről érkező utasoknál alkalmazandó intézkedések közös keretrendszerének kidolgozása;
• a nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása az esetleges korlátozásokról.

Azt javasolják, hogy korlátozások bevezetésekor minden tagállam vegye figyelembe az alábbi szempontokat:

• az adott területen az utóbbi 14 napban regisztrált új Covid19-esetek száma százezer főre vetítve;
• az utóbbi hét napban elvégzett összes koronavírustesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;
• az utóbbi hét napban elvégzett tesztek száma százezer főre vetítve.

Ha az indulási hely szerinti tagállamban a százezer főre jutó tesztek száma meghaladja a 250 főt, a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok ne korlátozzák a beutazók szabad mozgását, amennyiben

• az adott tagállamban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma az utóbbi 14 napban százezer lakosra vetítve kevesebb, mint 50,
• vagy ha az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó minták aránya kevesebb mint 3 százalék.

Közös színkódot is ajánlanak, ami így nézne ki:

• Zöld: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált esetek száma 25-nél kevesebb, és az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb mint 3 százalék.
• Narancssárga: ahol az utóbbi 14 napban az új Covid19-esetek száma 50-nél kevesebb, de az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az újonnan regisztrált esetek száma 25 és 150 között mozog, de az összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb, mint 3 százalék.
• Piros: ahol az utóbbi 14 napban az új koronavírusos esetek száma 50-nél több, és a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az új esetek száma az utóbbi 14 napban százezer főre vetítve több mint 150;
• Szürke: ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a bizottság által javasolt kritériumok értékeléséhez, vagy az adott területen elvégzett Covid19-tesztek száma százezer főre vetítve kevesebb mint 250.

A következőkben az Európai Tanács meg fogja vitatni az Európai Bizottság javaslatát, elfogadására a tervek szerint heteken belül sor kerülhet.

Ez veszélyes

Mint ismert, a magyar kormány szeptember elsején teljesen lezárta a határait a külföldiek előtt, ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az akkori kormányinfón fogalmazott,

innentől Magyarország zöld, a többi ország vörös.

A kormány azóta több ponton enyhített a rendelkezéseken, amelyek így is a legkeményebbnek számítanak Európában.

A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, mi a véleményük az Európai Bizottság múlt héten közzétett javaslatáról, támogatnák-e a közös színkód használatát Európában a koronavírus-járvány idején.

A válasz egy elég egyértelmű nem volt.

Magyarországon a járványügyi helyzet jobb, mint a nyugat-európai országokban, az Európai Bizottság javaslata ezért az országra nézve potenciális veszélyt jelent. A kormány álláspontja szerint meg kell védeni a határainkat, ez a kérdés pedig nemzeti hatáskörbe tartozik

– felelte lapunknak a Miniszterelnökség sajtóirodája. Érdeklődtünk a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is az ügyben, de ők nem kívántak állást foglalni.

A nyugat-európai országokkal való összehasonlítás azért is érdekes, mert az itthoni járványhelyzet miatt szombattól kötelező lesz a karantén a Magyarországról Angliába utazóknak, Németország pedig kockázatosnak minősítheti a Budapestre utazást, olyan sok az új fertőzött. Ráadásul a héten az is kiderült, hogy a kormánynak a járvány elleni védekezésben tanácsokat adó tudóscsoport már a határzár előtt közölte, hogy alig vannak behurcolt esetek.

Sok millió munkahely lenne megmenthető

Az Európai Bizottság javaslatának akadnak támogatói, sőt eddig igazából csak támogatói voltak.

Märt Volmer, az észt kormány európai ügyekért felelős államtitkára a napokban reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagállamainak a lehető leghamarabb sikerül megállapodásra jutnia a javaslatot illetően. Litvánia szintén közölte a hét elején, hogy támogatják az elképzelést.

A légitársaságokat tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közleményben szólította fel az európai országokat, hogy fogadják el a javaslatot.

Az emberek utazni akarnak, de a kormányok által bevezetett különféle utazási korlátozások megölik a keresletet. Az Európai Bizottság javaslata egy lehetőség Európa számára, hogy kilépjen a karanténból és megtanuljon együtt élni a vírussal. Az átláthatósági célok megfelelőek. Az embereknek könnyen hozzáférhető információkra van szüksége, hogy tervezni tudjanak. Tudniuk kell, hogy a szabályok nem fognak megváltozni egyik napról a másikra. És tesztelésre is szükségük van, hogy elkerüljék a karanténintézkedéseket, melyek ugyanúgy ellehetetlenítik az utazást, mint a határzárak

– mondta Rafael Schvartzman, az IATA regionális szervezetének alelnöke.

Hozzátette azt is, a légiközlekedés helyreállítása segítené az EU-t a gazdasági kilábalásban, de az iparágban dolgozó hétmillió ember állását csak úgy lehet megmenteni, ha nemzetközi szinten együttműködés tapasztalható.

A turisztikai szakmai szervezeteket összefogó, brüsszeli Tourism Manifesto érdekképviseleti szervezet szintén a honlapján sürgette az érintett kormányokat, hogy fogadják el a javaslatot. Mint írják, a koronavírus-járvány a turizmust érintette legsúlyosabban a járvány, hiszen a nem összehangolt utazási korlátozások miatt sosem látott mélységbe zuhant az utasok bizalma.

A szektor a járvány kezdetet óta a tagállamok szorosabb együttműködését és az utazási korlátozások összehangolását sürgette. Egy ilyen lépés segítene helyreállítani a bizalmat és nagyban hozzájárulna az iparág lassú felépülésében, ezzel megóvva több millió munkahelyet

– fogalmaztak.

A turizmus eltűnése itthon leginkább Budapestet sújtja, hiszen a fővárosi szállodai szobát foglaló turisták 93 százaléka külföldi.

Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a pénteki kormányinfón azt mondta, a budapesti szállodaipar érthető okokból eddig nem tekintette céljának, hogy belföldi turizmusban is részt vegyen, ebben nekik is változtatni kell, de azt remélik, hogy a főváros a rendelkezésére álló szabad pénzeszközét felhasználja arra, hogy csökkentse a károkat.

Kiemelt kép: Utasok a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. július 17-én. Fotó: Balogh Zoltán /MTI