Nagyvilág

Megoldódott a Gyatlov-rejtély

Lavina következtében veszítette életétét 1959-ben a Szverdlovszki területen az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoport – közölte szombaton sajtótájékoztatóján az Uráli Szövetségi Járás főügyész-helyettese, Andrej Kurjakov, végleges magyarázatot adva a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetre.

Az egyik leghátborzongatóbb szovjet X-akta nyomában
Hatvan évvel a tragédia után is rejtély, hogyan halt meg 1959-ben kilenc egyetemista az Urálban.

Az elhunyt turisták „minden sérülése a lavinába került hegymászók sérüléseivel azonos jegyeket visel” – mondta Kurjakov.

Egy egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl-hegy közelében furcsa körülmények között halt meg. Az eredetileg tízfős csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyatlov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. Egy további személy, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz. Sítalpon akartak megtenni 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjenek két urali hegycsúcsot. Az emberpróbáló sítúrára a kommunista párt XXI kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, de

sosem tértek vissza.

Tavaly, 2019 februárjában, hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet.

Kurjakov szerint az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát – három ember kivételével – kihűlés okozta.

A több mint hat évtizede történt esetet elemző a szakértők szerint a csoport a lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát. Nem estek pánikban, a sátortól mintegy ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után visszafordultak, de a rendkívüli rossz látási viszonyok miatt nem láthatták saját sátrukat, így eltévedtek. Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak.

Másfél órára rá a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban.

A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, mihelyt elhagyták az erdőt, amely némelyest védte őket a fagyos széltől. A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, bele mélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek

Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást, amely Gyatlov-rejtélyként vonult be a köztudatba.

A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni, egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sci-fibe illő magyarázatok is születtek, elsősorban amiatt, mert szanaszét heverő a holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészek, és megmagyarázhatatlan elszíneződések voltak a bőrükön.

Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták életüket vesztették, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.

Kiemelt kép:

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.