Nagyvilág

ENSZ Menekültügyi Főbiztossága: megdöbbentő az afgán családok kitoloncolása

Magyarország intézkedései, amelyek során arra kényszerített két afgán menedékkérő családot, hogy elhagyják az ország területét, mélységesen megdöbbentőek és kirívó megsértései a nemzetközi és az európai uniós jognak – fogalmazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

Mint írják: a két családot, négy felnőttet és hét gyermeket január óta tartották őrizetben a Magyarország és Szerbia határán lévő röszkei tranzit zónában. A hatóságok május 7-én éjszaka a határkerítés egyik kapujához kísérték őket. Nem hagytak nekik más választást, mint vagy visszamennek Szerbiába, vagy repülőgéppel hazaszállítják őket Afganisztánba egy a Frontex, azaz az Európai Unió határőrizeti ügynöksége által indított járattal.

Az, ahogyan ezekkel a családokkal bántak, beleértve azt, hogy a nélkül távolították el őket Magyarország területéről, hogy érdemi erőfeszítést tettek volna a menedékkérelmük áttekintésére, rendkívül elkeserítő

– mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki szerint

ezeknek a családoknak az ügye ismételten alátámasztja a mélységes aggodalmainkat azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történik, ahol a menedékkérőket nem a kérelmük tartalma alapján utasítják el, hanem pusztán azért, mert Magyarország megszorító jellegű törvénye alapján a kérelmüket automatikusan elfogadhatatlannak minősítik.

Ennek a törvénynek az értelmében Magyarország az európai uniós jog által megkövetelt biztosítékok nélkül elutasít minden menedékkérőt, aki olyan országon haladt át – a szóban forgó családok esetében Szerbián –, amelyet Magyarország biztonságosnak ítél meg.

A közlemény szerint az ENSZ menekültügyi szervezete, miután eredetileg azt a tájékoztatást kapta, hogy a családokat Afganisztánba szállítják vissza, május 6-án hivatalos kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megakadályozza ezt a visszaküldést. Mint írják:

az UNHCR ezennel ismételten arra szólítja fel Magyarországot, hogy ne tegyen semmi olyan lépést, amelynek célja, hogy embereket visszaküldjön a származási országukba vagy bármilyen más módon eltávolítsa őket Magyarország területéről, a nélkül, hogy megfelelő módon megvizsgálta volna a menedékkérelmüket.

Az UNHCR munkatársai, akiknek a tranzit zónáknak ahhoz a részéhez nincs hozzáférésük, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az érintett családokat fogva tartották, a helyszínen követték figyelemmel azt, ahogyan a családok átlépték a határt. Azonnal értesítették a szerbiai kollégáikat, akik pedig jelezték a szerbiai hatóságok felé az afgán családok érkezését.

A szerbiai hatóságok egy befogadó állomáson szállásolták el a családokat. Az UNHCR és partner szervezetei kapcsolatban vannak velük, és jogi tanácsadást nyújtanak nekik. A családok arról tájékoztatták az UNHCR-t, hogy a magyar hatóságok öt napon át nem adtak enni a felnőtt családtagoknak, ami megerősíti azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint az elutasított menedékkérőktől a tranzit zónákban megvonják az élelmiszer-ellátást. Az UNHCR felszólítja a magyar kormányt, biztosítsa, hogy az őrizetében lévő és gondoskodása alatt álló valamennyi menedékkérő kapjon enni, az emberi jogi törvényeknek és a kormány törvényi kötelezettségeinek megfelelően.

Egy édesanya és négy gyerek

Egy harmadik afgán család, egy édesanya négy gyermekével, egyelőre a tranzit zónában maradt, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy eltávolítsák őket az országból.

Az ENSZ menekültügyi szervezetét továbbra is aggasztja, hogy milyen sors várhat erre a családra. Velük együtt jelenleg mintegy negyven – egyebek között Irakból és Iránból útnak indult – menedékkérő van a tranzit zónáknak abban a részében, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az elutasított menedékkérőket tartják fogva, és mindannyiukat az a veszély fenyegeti, hogy visszaszállítják őket a származási országukba vagy Szerbiába kényszerítik vissza.

Ennek a helyzetnek a fényében az UNHCR arra kérte a Frontexet, az európai hátőrizeti ügynökséget, hogy ne támogassa Magyarországot azoknak a hazaküldésről szóló döntéseknek a végrehajtásában, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi és az európai joggal.

Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik