Nagyvilág ep-választás

Úgy tűnik, megállapodtak a brexit végleges határidejéről az EU-csúcson

Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött, éjszakába nyúló rendkívüli csúcsértekezletén az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében.

A brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt kifejezetten nem úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosulhat a határidő.

Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor június 1-jén kiesik az Európai Unióból.

A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban.

Ismét leszögezték emellett, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt”. Aláhúzták végül, az Egyesült Királyság egyelőre teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt.

Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják

– mondta.

Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására. Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések.

Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új – jegyezte meg tréfásan. Elmondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot. Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, brexit nélkül.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én. (MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet)

Theresa May brit kormányfő június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emmanuel Macron francia elnök azonban ezt – sokak szerint főként belpolitikai okokból – ellenezte, mondván még a „kemény brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését. Macron később kijelentette, hogy ez volt a legjobb megoldás, az álláspontok jelentősen eltérek, de kompromisszumra tudtak jutni.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye, valamint azt, hogy még ilyen nehéz helyzetben is sikerült az egység megőrzése.

May azt hangoztatta, hogy az alsóháznak mihamarabb jóvá kell hagynia a Brexit-megállapodást, akár már májusban, és távozni kell az EU-ból, amint csak lehetséges.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a megbeszélés során Bécs álláspontja közelebb volt Párizséhoz, de a fő, hogy tető alá hozták az egyezséget.

Nyilatkozataikban többen kitértek arra, hogy a huszonhetek az Egyesült Királyság távozását követő időszakra vonatkozó ügyekben a britek nélkül fognak egyeztetni.

Fontos szempont lehet, hogy az Európai Bizottság mandátuma is október végén jár le, mivel egyes diplomáciai források korábban arról számoltak be, hogy egy hosszú halasztás akár a brüsszeli testület megbízatásának néhány hónapos kiterjesztését is eredményezheti.

Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz a választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.

Kiemelt kép: Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére. (MTI/AP/Kirsty Wigglesworth)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.