Nagyvilág

Szijjártó: Képmutató az EU Kína-ügyben

Képmutató az Európai Unió viszonyulása Kínához, hiszen az együttműködés összeurópai érdek, mint ahogy az is, hogy Közép-Európa kínai forrásokat is felhasználva fejlessze infrastruktúráját

– mondta a magyar közmédiának nyilatkozva Szijjártó Péter pénteken Bukarestben, ahol az európai uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozóján vett részt.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint világos, hogy hamarosan Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ezért a Kínával folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az EU jövőbeni versenyképessége szempontjából.

Szerinte megdőlt az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról keletre áramolhat, hogy olcsó munkaerőt keressen. Ma már a keleti vállalatok legalább olyan mértékben diktálják a világgazdaság átalakulási tempóját, mint a nyugatiak, sőt számos iparágban a jövőbeni versenyképességhez szükséges technológiákat Keleten fejlesztik ki, és ott kezdik először alkalmazni.

Ezért kiemelt jelentőségű a kínaiakkal való együttműködés, mert ha nem tud együttműködni az EU Kínával, akkor számos iparágban a legújabb technológiai megoldások válnak elérhetetlenné számunkra, ez pedig az európai versenyképesség visszaesését jelentené

– magyarázta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter , Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõmegbízottja (elöl, b4) és Teodor Melescanu román külügyminiszter (elöl, k) az EU informális külügyminiszteri találkozóján készült családi fotón Bukarestben 2019. január 31-én. – Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Szerinte képmutató az EU Kína-politikája olyan körülmények között, amikor a forgalom egy év alatt több mint 30 százalékkal bővült, a tavalyi esztendőben már megközelítette a 600 milliárd eurót, és a legnagyobb kereskedelmet azok a tagországok bonyolították le – Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia és Hollandia –, amelyek a leghangosabban szoktak bírálatokat megfogalmazni Kínával szemben.

Kína és Közép-Európa együttműködése alapvetően olyan infrastruktúra-fejlesztésről szól, amelyre az európai források nem nyitottak. Így az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekhez adott kínai támogatás felhasználása egész Európa érdeke, ráadásul ez az együttműködés fejlesztéseket jelent a nyugat-balkáni térség számára is, amely így még inkább és minél előbb felkészültté válhat az EU-s csatlakozásra

– mondta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a Nyugat-Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is.

Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha az európai integrációt felgyorsítanánk

– szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelt kép: MTI/KKM/Burger Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.