Nagyvilág

Szijjártó: Brüsszelnek fontosabbak a migránsok a kárpátaljai magyaroknál

24.hu
24.hu

2018. 05. 09. 14:19

Állandóan vitát kell folytatnunk Brüsszellel arról, hogy a migránsoknak milyen emberi jogait kell tiszteletben tartani, miközben itt van százötvenezer magyar Kárpátalján, akiknek alapvető emberi joguk, hogy a saját hazájukban biztonságban, a saját nyelvüket használva élhessenek

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, úgy tűnik, Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál:

Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel.

Szijjártó Péter kifejtette: Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban, ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak, több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet.

A külügyminiszter emlékeztetett: a Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a KMKSZ-szel a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást.

Szijjártó Péter közölte: Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés, elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel. Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól – tette hozzá.

Mint mondta, ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját.

Aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel az törvénnyel.

A külügyminiszter kitért rá: Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár.

Brenzovics László hangsúlyozta: újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival. Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétes az európai elvekkel – mutatott rá.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai parlamenti (EP-) választásig hátralévő időben bőven lesznek politikai és jogi csaták, és közben zajlik a következő uniós költségvetési keret vitája, amellyel kapcsolatban egyesek szubjektív mércéket akarnak létrehozni a szerződések alapján járó források tekintetében.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.