Hétfő éjjel bomba robbant Manchesterben egy Ariana Grande-koncerten. A robbanásban legalább 22 ember, köztük több gyerek, meghalt, és körülbelül hatvanan megsérültek. A bomba a koncertterem előterében robbant. Az elkövető a rendőrség szerint egyedül volt, és a hátizsákjában robbantott fel egy improvizált robbanószerkezetet.
Theresa May miniszterelnök azt mondta, egyelőre terrorcselekményként kezelik a robbantást, bár egyelőre senki nem vállalta magára.
Az elmúlt pár hónapban azt gondolhattuk, hogy megváltozott az erópai terrortámadások módszertana. Szinte kizárólag gázolásos terrorcselekmények történtek, amelyeknek a nagy részét teherautókkal követték el. Ebből több dologra is lehetett következtetni. Például arra, hogy a kamionos gázolások olyan biztonsági rést használnak majd ki, amelyre eddig nem nagyon figyeltek a hatóságok. Másrészt pedig azt, hogy a terroristák már nem tudnak komolyabb terrorakciót megszervezni Európában, ezért kénytelenek azokhoz az eszközökhöz fordulni, amiket otthon is megtalálnak. Harmadrészt pedig azt, hogy mostantól itt van a magányos farkasok ideje az európai terrorizmusban.
Megkerestük Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársát, hogy mennyi igaz ezekből az állításokból.
Egyrészt még nem tudjuk, hogy kik követték el a merényletet, mondta Szalai.
Amennyire látom, improvised explosion device-ról beszélnek, amiről nem tudjuk, hogy mi volt pontosan. Egy ilyen bombát nem olyan nehéz megcsinálni (lásd Breivik), tehát önmagában az öngyilkos merénylő léte nem jelenti azt, hogy az Iszlám Állam szervezte volna messziről, vagy hogy bármilyen koordinációt igényelt volna a támadás.
Szalai szerint érdemes hozzátenni, hogy az Iszlám Állam ugyan még nem vállalta magára a robbantást, ugyanakkor az ISIS-t támogató közösségimédia-felhasználók között terjed egy videó a merénylőről. Azt még nem erősítették meg, hogy hiteles-e, mindenesetre ha az, akkor valamilyenfajta kapcsolat valószínűsíthető az Iszlám Állam hálózata és az elkövető között, még ha csak virtuális is.
Harmadrészt megint olyan esetben vagyunk, hogy korai lenne még terrorizmusról beszélni, még akkor is, ha később az Iszlám Állam magára vállalja a merényletet. Emlékezzünk az orlandói esetre, amelyet mindenki terrorizmusnak nevezett, az Iszlám Állam is magára vállalta, aztán kiderült, hogy inkább egy mentális és magánéleti problémákkal küzdő fiatalról volt szó, aki a saját öngyilkosságának akart valamilyen ideológiai fontosságot adni
– mondja a szakértő. Szerinte az orlandói lövöldözés nem a klasszikus értelemben vett terrorizmus, hiszen nem politikai célból történik. Egy öngyilkos merénylet is lehet ilyen, de például az amerikai jogban egyébként szerepel a suicide by cop, vagy rendőr általi öngyilkosság mint jogi kategória. Ez azt jelenti, amikor valaki úgy akar véget vetni az életének, hogy csinál még valami „hangosat”, és gyakorlatilag kikényszeríti, hogy a rendőrök meggyilkolják.
Szóval ha most rögtön elkezdünk terroristázni, azzal csak segítjük a terrorizmus hatását és magukat a terroristákat.
– teszi hozzá Szalai. Szerinte, ha kiderül, hogy az Iszlám Állam hálózatához volt köthető az elkövető, az csak azt mutatja, hogy az ISIS továbbra is igyekszik merényletek elkövetésére buzdítani.
Én egyelőre nem látom, hogy szükség volt ehhez komolyabb koordináció, de még ha egy kisebb sejt is csinálta, akkor is beleillik az Iszlám Állam stratégiájába, ami az ISIS-központtól független, így lenyomozhatatlan szervezésű merényletek elkövetésére buzdít. Ezt nevezzük egyéni/individuális dzsihádnak.
