Morális okokra hivatkozva lemondott pénteken a macedón belügyminiszter. Agim Nuhiu kijelentette, azért mond le, mert nem sikerült kizárnia a politikát a rendőrségről, holott a belügyi szerveknek a rend és béke megóvása lenne a feladatuk, nem pedig az, hogy a politika visszaéljen velük.
Azt mondta, csütörtök este, amikor jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe, egyes tiltakozók nem engedték, hogy a mentők a sérülteken segítsenek, és ebben néhány rendőr is a segítségükre volt. Aláhúzta, hogy a biztonsági szolgálatok vezetőit is felelősnek tartja a csütörtök este történtekért, a rendőrség lassú és nem megfelelő reagálása miatt.
A szkopjei belügyminisztérium adatai szerint a csütörtök esti összecsapásokban több mint százan sérültek meg, köztük parlamenti képviselők és rendőrök is. Nyolc embert előállítottak, de a hatóságok még tanulmányozzák a parlamentben és az épület előtt készült felvételeket további támadók felkutatása érdekében.
A feldühödött jobboldali tüntetők azt követően törtek be a parlament épületébe, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi képviselők a parlament ülésén kívül új házelnököt választottak egy albán képviselő személyében.
Gjorge Ivanov államfő péntekre behívatta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre, azonban a szociáldemokrata Zoran Zaev bejelentette: esze ágában sincs elmenni a találkozóra. A politikus elutasításának legfőbb oka az lehet, hogy az elnök annak ellenére sem akarja kormányalakítással megbízni, hogy bizonyította: rendelkezik a kellő mértékű támogatással a parlamentben. A decemberi választást ugyan a jobboldal nyerte meg, Nikola Gruevszkinek azonban nem sikerült kormányt alakítania. Gjorge Ivanov azért utasította el, hogy Zoran Zaevet bízza meg kormányalakítással, mert szerinte a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti Macedónia függetlenségét és egységét.
Az Európai Unió és a környező országok politikusai aggodalmuknak adtak hangot a Macedóniában folyó eseményekkel kapcsolatban, sokan attól tartanak, hogy a helyzet tovább súlyosbodik, és újra olyan helyzet alakulhat ki, mint 2001-ben, amikor több mint fél éven át fegyveres harcok zajlottak az országban a szláv többséget képviselő kormányerők és az albán kisebbség jogainak bővítését követelő felkelők között. (MTI)
