A mostanáig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezet szavazatok 32,2-32,8 százalékával a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás utáni eredményei szerint.
A GERB mögött az ellenzéki Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP) végzett a második helyen a szavazatok 28-28,4 százalékával az Alpha Research és a Gallup International Balkan közvélemény-kutatók által elvégzett exit poll szerint.
Az Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség a szavazatok mintegy 8,8 százalékát kapta. A TASZSZ orosz hírügynökség által idézett felmérés szerint a parlamentbe kerül várhatóan a török kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz), az Akarat (Volja) és a Reformblokk is.
Oktrojált elekció
A választást Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavalyi elnökválasztáson alulmaradt a szocialisták által támogatott, oroszbarát Rumen Radevvel szemben.
A központi választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 18 órakor közel 43 százalékos volt, magasabb, mint az előző választásokon. Hivatalos eredmény hétfőre várható. Ha beigazolódnak az exit poll eredmények, Boriszov alakíthat harmadszor is kormányt. A GERB vezetője vasárnap este az exit pollok közzététele után be is jelentette, hogy kész kormányt alakítani. A GERB
kötelessége kormányt alakítani, mert ez a nép akarata, és ezért kényszerítették ki az előrehozott választásokat.
Hozzátette, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítéseket fejti ki a potenciális partnerekkel együtt azért, hogy minél előbb megalakuljon az új kormány. Boriszov arra nem volt hajlandó kitérni, milyen pártokkal akar kormánykoalíciót alakítani, mondva, hogy megvárja a hétfői eredményeket. Annyit azonban kijelentett, hogy nem tűri el külföldi hatalmak beavatkozását Bulgária belügyeibe.
Boriszov, az elpusztíthatatlan
A Bulgária uniós és NATO-orientációját védelmező volt kormányfő tavaly novemberben másodszor mondott le. Az egykori testőr villámgyorsan került a kormány élére 2009-ben, majd a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt 2013-ban lemondott, de 2014 végén ismét megválasztották. Boriszov várhatóan a nacionalista pártokat tömörítő Egységes Hazafiak szövetséggel hoz létre többséget, akikről korábban már kijelentette, hogy hajlandó velük kormányozni.
Elemzők szerint a választási kampányt a Törökországgal való feszültség és az orosz befolyás erősödése uralta, még ha az Európai Unió legszegényebb tagállamának választóit mindenekelőtt a mindent átszövő korrupció és az alacsony életszínvonal foglalkoztatja.
(MTI)
