Belgium nem írhatja alá az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), miután Vallóniában nem született megállapodás a tervezetről – jelentette be hétfőn Charles Michel miniszterelnök.
A bejelentés nyomán várhatóan elmarad a csütörtöki EU-Kanada csúcstalálkozó.
Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt van szüksége Vallónia beleegyezésére is.
A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan ugyanakkor azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget.
De mi is ez tulajdonképpen?
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint azonban az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
Nekünk is érdekünk
A Kanadában tárgyaló külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak érdeke, hogy létrejöjjön a megállapodás az Európai Unó és Kanada között.
Az 1956-os megemlékezésekre Montrealba érkezett Szijjártó Péter hétfőn, helyi idő szerint a kora reggeli órákban már Ottawában kezdte meg diplomáciai és gazdasági tárgyalásait.
Reggel kétoldalú megbeszélést folytatott Stéphane Dion külügyminiszterrel, majd – miután az ’56-os emlékműnél koszorúzott – a gazdasági élet befolyásos szereplőivel, köztük Peter Munk üzletemberrel találkozott.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője a CETA aláírását sürgette, mivel ez szolgálja a magyar érdekeket.
(BBC, MTI)
