A francia alsóház 246 képviselője szavazott a kormány ellen. A bizalmatlanság megszavazásához az 577 fős alsóház 288 képviselőjének szavazata kellett volna.
A kormány azért döntött a sorozatos tüntetéseket kiváltó munkajogi reform rendeleti úton való kihirdetése mellett, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzó Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt nem garantált a többség a tervezet elfogadásához.
A cikkely értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt.
A parlamenti szavazás megkerülését egy törvény elfogadására a kormány egy parlamenti ülésszak ideje alatt csak egyszer használhatja. Manuel Valls miniszterelnök negyedik alkalommal folyamodott ehhez a megoldáshoz.
A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Az utcai tiltakozások nyomására a kormány lemondott viszont a végkielégítések összegének maximálásáról. A parlament illetékes bizottsága a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a tervezet szövegén. A szakszervezetek azonban jelenleg is a tervezet visszavonását követelik.
Francois Hollande államfő többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.
