Persze még semmi nem biztos, hiába beszélünk múltidőben. Fegyverropogás és háború biztosan lesz. Ami valószínűleg nem lesz, az a tűzszünet, amelyben az USA és Oroszország megegyezett. Pedig elvileg szombaton hajnalban, magyar idő szerint péntek este 11 órakor lépett életbe.
Egyelőre tényleg elcsendesedtek a fegyverek, főleg azokon a területeken, ahol amúgy a kormányerők uralkodnak. Persze már az életbelépés utáni háromnegyed órában is többször megsértették a megállapodást, de ezek apró kihágások voltak, nem bombázások. A latakiai orosz légibázisokon nyugalom volt. De erről még később beszélünk
A fentiek ellenére félő, hogy tűzszünetet pont annyira kell komolyan venni, amennyire elsőre sejtenénk. A megállapodás szerint eleve nem érvényes egy csomó csoportra, mint az ISIS, vagy az Al-Kaidához köthető Jabhat al-Nusra. Oroszország előre szólt, hogy teljesen mindegy, mi lesz, őket tovább fogják lőni. Ezért eléggé lecsökkent azoknak a területeknek a száma, ahol valóban vége lehet a harcnak.
Íme az orosz térkép, amin bejelölték, mely területeket tartják a terrorcsoportok uralma alatt állóknak.
#Syria IMPORTANT: Map by #Russia showing which areas will be in ceasefire, vast majority falsely considered as #JN pic.twitter.com/LPtInQtT0d
— Thomas van Linge (@arabthomness) February 25, 2016
Csak az érthetőség kedvéért: a kékkel jelölt részeken lesz tűzszünet. A narancssárga részek a kormányerők kezén vannak, a barackszínű a kurdok, a szürke az ISIS, a zöld az al-Nusra területei. Ezek közül az oroszok továbbra is keményen fogják lőni a szürke és zöld területeket, miközben támogatják a barack és narancssárga területeket. Olyan nagyon sok értelme tényleg nem lesz ennek a tűzszünetnek.
Nemrég megírtuk, hogy miért iszonyatosan veszélyes most a szíriai helyzet. Ezért:
- Soha nem volt még ekkora esély arra, hogy az Asszád-kormány visszafoglalja Aleppót, Szíria legnagyobb városát, a felkelők központját.
- A várost hetek óta folyamatosan ostromolja az orosz légierő, miközben a szír kormánycsapatok a Hezbollahhal együtt nyomulnak előre a földön.
- Aleppó fő utánpótlási útvonalát elvágták Törökország felé.
- Ha a város elesik, a felkelésnek gyakorlatilag vége.
- Nyilván ez Oroszország célja is, ezért hiteget mindenkit a csütörtöki békekonferenciával, miközben folyamatosan lövi a várost.
- Szíria két oldalán már sorban áll a török és szaúdi hadsereg, akik bármikor beléphetnek az országba.
- Ha belépnek, a gyakorlatban Iránnal szemben fognak harcolni.
- Elkerülhetetlennek látszik, hogy ebbe Oroszország is beszálljon.
- Törökország pedig NATO-tagország, akik szintén az oroszok ellen harcolnának.
- Oroszország és Törökország viszonya egyre rosszabb, miután az oroszok aktívan elkezdték támogatni a kurdokat, akiket a törökök értelemszerűen nem szeretnének támogatni. Itt is bármikor kitörhet a konfliktus.
A fegyverszünet egyetlen igazi sikere az lehet, ha végre bejuthatnak a humanitárius szállítmányok Aleppóba. Sok esély arra, hogy Aleppo ne essen el, így sem lesz, mivel a Szaúd-Arábia messze nem támogatja olyan lelkesen a szunnita felkelőket, mint Irán a síita kormányt. A humanitárius szállítmányok maximum meghosszabbíthatják az időszakot, amíg kitarthatnak a felkelők.
Big "Jabhat Nusra" convoys now moving from "Zawija" area. They completely withdrew. (1) #Syria pic.twitter.com/m3Q8RuXM2p
— Bosno Sinj (@BosnjoBoy) February 25, 2016
A mostani fegyverletételre egyébként a pénteki határidőig a felkelőcsoportok nagy része már jelentkezett. Az al-Nusra is készül, a legutóbbi hírek szerint nagy tempóban hagyják el azokat a területeket, amelyeket az orosz térképen bombázhatónak jelöltek. A furcsa az, hogy inkább az ISIS-uralta területek nyugati széle felé indultak el. A korábban uralt településeket pedig más felkelőcsoportoknak adták át.
A fegyverszünetnek sok hatása tényleg nem lesz, főleg, hogy a gyakorlatban valószínűleg igazán fegyverszünet sem lesz. Aleppó déli részén viszont lélegzethez juthatnak a felkelőcsoportok, hogy kihúzzák a genfi béketárgyalások újrakezdéséig. A következő tárgyalási időpont március hetedike lesz.
De mit is akarnak a harcban résztvevő felek?
Korábban erről is írtunk már, de vegyük át még egyszer.
Az oroszok célja egyértelműen az, hogy valamilyen módon visszaállítsák az Asszád-kormányt, illetve Szíria területét az Asszád-kormány vezetése alá. Ennek leginkább az az oka, hogy Oroszországnak a Közel-Keleten csak két nagy szövetségese van: Irán és Szíria. A helyzet viszont úgy hozta, hogy Irán befolyása egyre erősebb, ezért a gyakorlatban az oroszok versenyeznek a bukott szír kormány kegyeiért az irániakkal.
A szírek háborúját mostanra nem a szírek vívják. A helyzet akkor romlott el igazán, amikor az oroszok is beszálltak a háborúba. Most orosz légi támogatással harcolnak az iráni Kudsz brigád csapatai (állítólag a Kudsz vezetője, Kasszem Szulejmáni felelős az egész háború stratégiájáért, ami rettenetesen ijesztő dolog, mert kevés nála okosabb katonai vezető van a térségben), valamint a szintén iráni Hezbollah terrorszervezet (ami még a Kudsz szerepénél is ijesztőbb, mert nincs még egy ennyire kompetens terrorcsoport talán az egész világon).
Az ő szerepük viszonylag egyértelmű. Szaúd-Arábia szélsőségesen szunnita, egészen pontosan vahabita királyság, Asszád kormánya viszont síita, egészen pontosan alavita. Ráadásul a szaúdiak legfontosabb térségen belüli ellenfele, Irán támogatja a legjobban az Asszád-kormány és a síita félhold visszaállítását. A szaúdiak sokkal szívesebben segítik (és segítették) a szunnita felkelőket – még akkor is, ha radikális terroristák – vagy az Iszlám Államot, mint Iránt. A felkelők és Aleppó eleste nekik kifejezetten rosszul jönne.
A törököknek több szempontból is érdekes a felkelés. Egyrészt, ők is inkább támogatják az ISIS-t, miközben névleg ellene harcolnak. De igazából a törököknek csak a kurdokkal van baja a térségben, és az összes lehetséges alkalmat megragadják arra, hogy bombázhassák őket, miközben azt mondják, az Iszlám Államot, vagy az Asszád-ellenes felkelőket lövik. Nagyon szeretnék elkerülni, hogy a kurdok a török határ mentén létre tudjanak hozni egy önálló államot a Szíriából kiszakított területekből, mert ez esetleg felbátoríthatja a határok másik oldalán élő kurdokat arra, hogy nagyobb autonómiát követeljenek (a semminél).
Ráadásul, a törökök viszonya az oroszokkal is egyre rosszabb, mióta az orosz légierő elkezdte bombázni azokat a felkelőket, akiket a törökök támogattak, majd a török légierő lelőtte az oroszok vadászgépét.
Nem szeretnének meghalni.
Nem szeretnének meghalni.
Ők mintha ezt az egészet kihagynák most, a harc szinte teljesen Szíria nyugati részére korlátozódik. Igazán amúgy is Irakban erősek, ami innen azért elég messze van.
Amerika és a nyugatiak próbálják tárgyalással és diplomáciával megoldani a dolgokat. Ezek a háborúk rendezésének el nem ismert formái, pedig rengeteg konfliktus elkerülését köszönhetjük nekik. Az a baj, hogy a Nyugatnak továbbra sem nagyon van fogalma arról, hogy mit is szeretnének Szíriában elérni. Mert az országot valakinek vezetnie kell majd, nincs hatalmi vákuum, valaki nyerni fog a küzdelemben. Csak azt nem tudjuk, ki lenne a legjobb. Olyan illúzió valószínűleg már senkiben sem él, hogy erőszakkal lehetne demokratizálni a közel-kelet bármely országát, hiszen ez nem sikerült annyira jól Afganisztánban és Irakban sem.
Az ötéves konfliktusnak valószínűleg nem a béketárgyalásokkal, hanem a felkelők elestével lesz vége. Még az is lehet, hogy Szíria végleg kettészakad majd, és nyugaton létrejön egy Asszád alá tartozó, Damaszkusz-központú hatalom, keleten pedig az Iszlám Állam uralkodik majd. De Szíriában már annyira bonyolult a helyzet, hogy előre szinte semmit nem lehet kitalálni.
