Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogáról tárgyalt hétfőn az EP jogi bizottsága Brüsszelben. Az ülést zárt ajtók mögött tartották, de határozat nem született.
A bizottság egyik tagja, Szájer József fideszes EP-képviselő az ülés után az MTI-nek elmondta: a kémkedés gyanújába keveredett politikus mentelmi jogának felfüggesztéséről a testület következő ülésén, várhatóan október 12-én szavaznak. Ez sem jelent azonban végleges döntést, ezzel ugyanis csak javaslatot tesznek az Európai Parlamentnek arra, hogy eleget tegyenek-e a felfüggesztésről szóló indítványnak, a végső szót az EP plenáris ülésén mondják ki.
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly májusban fordult az Európai Parlament elnökéhez, Martin Schulzhoz, Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérve. A jobbikos képviselővel szemben az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja merült fel. Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április elején tett feljelentést, mert a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács a kémvádat tagadja.
Szájer József azt mondta: a mostani ülésen konkrét, szövegszerű állásfoglalási indítványt fogadtak el. Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő, aki megfigyelőként vett részt az ülésen, az MTI-nek azt mondta: jogszerűtlen volt mind a gyanúsításhoz vezető eljárás, mind a vád tartalma. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy EP-képviselő ellen hosszan tartó titkos megfigyelést kezdjenek, amikor a gyanúsítás tárgyát képező tényállás – az uniós intézmények elleni kémkedés – még nem is számított nevesített bűncselekménynek. Másfelől nevetségesnek tartotta azt, hogy kémkedésnek minősítsék, ha valaki rendszeresen találkozik külföldi diplomatákkal.
