Nagyvilág
menekülttábor debrecen (Array)

Németországban készpénz helyett utalványokat kaphatnak a menedékkérők

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 08. 16. 13:37

Németországban költőpénz helyett utalványokat kaphatnak a nyugat-balkáni származású menedékkérők a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal, a BAMF elképzelése szerint.

A BAMF elnöke, Mafred Schmidt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy a nyugat-balkáni menedékkérők ellátásában törekedni kell a természetbeni juttatás elvének minél következetesebb érvényesítésére.

A menedékkérőket az eljárás első szakaszában a tartományi központi befogadó állomásokon helyezik el, ahol szállást és ellátást is kapnak, valamint költőpénzt, egy egyedülálló menedékkérő esetében havonta 143 eurót. 

Amikor viszont a központi állomásról önkormányzati fenntartású szállásra kerülnek, már önállóan gondoskodnak a létminimum fenntartásához szükséges beszerzésekről egy nagyobb költségkeret révén, de ebből a pénzből gyakran igyekeznek félretenni, megtakarítani. 

“Itt lehetne elgondolkodni azon, hogy a készpénzt váltsuk ki természetbeni juttatással, például közlekedési jeggyel vagy utalványokkal” – mondta Manfred Schmidt.

A BAMF elnöke Thomas de Maiziere belügyminiszter, a konzervatív CDU politikusának néhány nappal ezelőtti bejelentését konkretizálta, miszerint felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat és megvizsgálják, hogy miként lehet alakítani a természetbeni juttatások és pénzbeli támogatás arányát.

A BAMF elnöke hozzátette: azt kívánják elérni, hogy kevésbé legyen vonzó Németország a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő emberek számára. Erre feltétlenül szükség van, hogy “legyen hely a valóban védelemre szorulók számára” – emelte ki Manfred Schmidt.

A menekültügyi hatóság vezetője szerint a jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy másként kezeljék a nyugat-balkáni menedékkérőket és a polgárháború sújtotta Szíriából érkezőket. A menedékkérők eljárásáról rendelkező törvény szerint ugyanis csökkenteni lehet mindazok juttatásait, akik csak a pénz miatt kérnek menedékjogot – mondta a BAMF elnöke.

Megjegyezte, hogy a nyugat-balkáni kérelmezők esetében eddig előfordult a forgóajtó-hatás, vagyis az elutasított kérelmezők közül sokan ismét megjelentek és újabb eljárást kezdeményeztek, “hiszen a három-négy hónap alatt Németországban megszerzett pénzből a hazájukban kilenc-tíz hónapig meg tudnak élni”.

Irakhoz képest biztonságos

A készpénzjuttatás csökkentésének tervét elutasítják a parlamenti ellenzéki pártok és a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) is. Az elképzelés valójában azt jelenti, hogy “sanyargatják az embereket abban a reményben, hogy majd nem jönnek többé Németországba” – vélekedett Burkhard Lischka, az SPD belpolitikai ügyekkel foglalkozó szóvivője, aki szerint inkább a menekültügyi eljárások felgyorsítására kellene összpontosítani.

A kormányzat erre is törekszik és egy sor további intézkedéssel igyekszik csökkenteni a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térsége lakóinak – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak – számát a menedékkérők körében. Például a BAMF elnöke a napokban bejelentette, hogy a megalapozatlan kérelemmel jelentkező menedékkérőket kitiltják az országból, így a nyugat-balkáni kérelmezők az elutasító határozat mellé hamarosan arról is tájékoztatást kapnak, hogy nem léphetnek be Németországba.

Szó van egyebek között arról is, hogy hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen a BAMF különösebb vizsgálat nélkül, “ránézésre” elutasíthatja a kérelmet és Németország elhagyására kötelezheti a kérelmezőt.

300 ezernél is több menedékkérő

Ezt az SPD is támogatja. Albánia, Koszovó és Montenegró “nagyon biztonságos Irakhoz, Szudánhoz és Eritreához képest” – nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője. Hozzátette: sok nyugat-balkáni menedékkérő mindenekelőtt munkát akar szerezi, erre azonban nincsen mód, mert “nálunk ugyan mindenki védelemre talál, aki háború és üldöztetés elől menekült, de senkinek sem fűződik alanyi joga a munkavállalási célú bevándorláshoz”.

A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A BAMF a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint BAMF belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. Legutóbb a délszláv háború elején ért el Németországhoz a mostanihoz hasonló erősségű menekülthullám: 1992-ben csaknem 440 ezer menedékkérőt regisztráltak a hatóságok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hooded computer hacker working on desktop PC computer. P2P and piracy, computer virus and trojans, phishing, malware and ransomware concept with glitch effect.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.