Nagyvilág

Paradicsomok inváziója zajlik az aknás folyómederben

paradicsom(960x640).jpg (Array)
paradicsom(960x640).jpg (Array)

Nagy a szárazság Németországban, ezért olyan dolgok tűnnek elő az Elba medréből, amiket eddig jótékony homály fedett.

Németországban az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt egyre több munkát adnak a tűzszerészeknek az Elba kiszáradó medrében sorra előbukkanó második világháborús robbanószerkezetek. Pénteki cikkek szerint a Szász-Anhalt tartománybeli tűzszerészeti szolgálatot (KMBD) már naponta, néha naponta többször is riasztják a mederből előbukkanó robbanószerkezetek miatt.

A világháborús lőszereket, gránátokat, aknákat hol a gyorsan csökkenő vízállás miatt a mederbe egyre beljebb húzódó horgászok fedezik fel, hol pedig a kirándulók, akik mindinkább birtokba veszik a sétatérré változó folyómedret. A magdeburgi tűzszerészet szóvivője felhívta a figyelmet, hogy minden gyanús tárgy észlelésekor azonnal rendőrt kell hívni, és a hetven vagy még annál is több éve az Elba fenekén lapuló robbanószerkezetek a környezeti hatások miatt veszélyesebbek lehetnek, mint “új korukban” voltak.

 

Magdeburgnál furcsa növényinváziót is eredményezett az aszály, az Elba kiszáradó medrében egy helyen paradicsombokrok nőttek, és nem egy már termést is hozott. A magvak valószínűleg egy szennyvíztisztítóból származnak. “A paradicsom magvai csírázóképes állapotban kerülnek ki az ember gyomrából” – magyarázta a jelenséget Dietmar Brandes, a braunschweigi műszaki egyetem botanikus professzora az Ntv hírtelevíziónak hozzátéve, hogy a visszahúzódó folyó helyén maradt iszapos sár jó táptalaj a magvaknak, az utóbbi hetek száraz időjárása pedig kedvezett a növények fejlődésének.

Brandes szerint a folyómederben termett paradicsom fogyasztható, így a magdeburgiak hamarosan leszedhetik a termést, ha tovább tart az aszály. Németországban a sorozatos hőhullámok mellett a tartós szárazság az idei nyár fő jellemzője. A német meteorológiai szolgálat (DWD) adatai szerint országosan a csapadékmennyiség június eleje óta a sokévi nyári átlagnak csupán az 54 százalékát teszi ki, és nagy változásra nemigen lehet számítani, mert az évszak több mint kétharmada már eltelt.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik