Ciprasz hétfőn késő este, az államcsőddel fenyegető görög adósságválság rendezését célzó rendkívüli eurózónacsúcs után közölte: kormánya legutóbbi megállapodási javaslatát az európai intézmények elfogadták a további tárgyalások alapjául. Ezzel “a labda az európai intézményeknél van” – fogalmazott.
Angela Merkel azt mondta, hogy a görög fél legutóbbi javaslata “jó kiindulási pont”, de a megállapodáshoz “rengeteg munkára van szükség, miközben a rendelkezésre álló idő nagyon rövid”. A német kancellár egyúttal kizárta, hogy elengedjék Görögország adósságának egy részét, és azt is leszögezte, hogy nem került szóba egy Athénnak nyújtandó esetleges újabb – harmadik – pénzügyi mentőcsomag a tárgyalásokon. Francois Hollande francia elnök pozitívan értékelte a görög javaslatokat, a valutaunió pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem ugyanakkor Merkelhez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy kemény munka vár a felekre.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője közölte: a legutóbbi görög javaslat “valamelyest előrelépést jelent, és sokkal részletesebb, mint ami eddig rendelkezésünkre állt”. Leszögezte azonban, hogy “még korántsem vagyunk a (megállapodáshoz vezető) út végén”.
AFP: a görög áfaemelésen vitázhatnak
Uniós források az AFP francia hírügynökségnek azt mondták, Athén vasárnap benyújtott új javaslata 90 százalékban eleget tett a hitelezők elvárásainak. Az egyik fennmaradó vitás kérdés az áfaemelés: a hitelezők a GDP arányában 1 százalékos többletbevételt hozó emelést akarnak, Athén viszont 0,75 százalékos áfanövelést irányzott elő. A hitelezők egyebek mellett azt várják, hogy a görög kormány növelje a szállodákra és éttermekre kivetett forgalmi adót.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Erre azonban a hitelezők csak olyan takarékossági intézkedések fejében lennének hajlandóak, amelyeket a januárban a megszorítások eltörlésének ígéretével hatalomra jutott görög kormány nem akar meghozni.
Államcsőd esetén kétségessé válna Görögország eurózónabeli, illetve egyes értékelések szerint európai uniós tagsága is.
