Nagyvilág

Charlestoni mészárlás: beismerte tettét a támadó

charlestoni mészáros (Array)
charlestoni mészáros (Array)

Az áldozatok hozzátartozói közül azonban többen kijelentették, hogy megbocsátottak Roofnak, és megbánásra szólították fel.

Nem védekezhet szabadlábon a gyanúsított, bíró ettől függetlenül egymillió dolláros óvadékot szabott ki a gyanúsítottra, mivel Dylann Roof ellen lőfegyver birtoklása miatt is indítottak eljárást.

A 21 éves, fehér, munkanélküli Roof a rendőrségnek elismerte, hogy szerda este ő ölt meg kilenc afroamerikai hívőt Charleston egyik, feketék által látogatott, nagy múltú metodista templomában. A gyanúsítottat pénteken zártláncú televízión kapcsolták a tárgyalóterembe, ahol jelen voltak az áldozatok hozzátartozói.

“A nagyapámat a gyűlölet ölte meg. A gyűlölet nem fog győzni” – mondta a meghallgatáson Daniel Simmons meggyilkolt lelkipásztor lányunokája.

Az igazságügyi minisztérium pénteken közölte: vizsgálja, hogy a charlestoni mészárlás gyűlölet-bűncselekmény mellett nem minősíthető-e egyúttal belföldi terrorcselekménynek is. Ha bűnösnek találják, Roofot halálra ítélhetik. Nikky Haley Dél-Karolina republikánus kormányzója felszólította az ügyészséget, hogy a legsúlyosabb büntetés kiszabását kezdeményezze.

Faji háborút akart

Barack Obama elnök az amerikai polgármesterek pénteki, San Francisco-i tanácskozásán kijelentette: a rasszizmus továbbra is “métely” az Egyesült Államokban, amely ellen közös összefogással kell harcolni. Megismételte, hogy támogatja a lőfegyverek beszerzésére és tartására vonatkozó szabályok szigorítását, és párbeszédet sürgetett az ügyben, mert, mint mondta, a dél-karolinaihoz hasonló esetek nyomán a gyászon kívül cselekvés is szükséges.

A gyanúsított hónapokig készült a támadásra, egy barátja szerint célja egy “faji háború” kirobbantása, vagy a faji szegregáció visszaállítása volt Amerikában. Szemtanúktól származó értesülések szerint Roof azt kiabálta a templomban, hogy a feketéket lelőni ment oda, mert azok megerőszakolják a fehérek nőit és elveszik az országukat.

Egy volt osztálytársa a CNN-nek elmondta, hogy Roof időnként tett ugyan rasszista megjegyzéseket, de voltak fekete barátai is. Carson Cowles, a gyanúsított nagybátyja a The Washington Postnak nyilatkozva kijelentette, hogy az “anyja sohasem ilyennek nevelte”, hozzátéve, hogy ő maga lenne a szörnyeteggé vált unokaöccsének hóhéra, ha ezt lehetővé tennék a számára. Egy közösségi oldalon közzétett fotóján Roof a dzsekijén az apartheid-kori Dél-Afrika és Rhodesia (ma Zimbabwe) zászlaját viselte.

Fegyvert vett a születésnapjára

Roofot 14 órányi üldözés után az észak-karolinai Shelbyben fogták el. Dylann Roof Columbiába való, amely kétórányi autóútra van Charlestontól. Februárban a columbiai rendőrség kábítószer birtoklása miatt őrizetbe vette, majd márciusban újabb elfogatási parancsot adott ki ellene, ismeretlen okból. Április 26-án a helyi Columbiana Centre bevásárlóközpont kihívta ellene a rendőrséget, mert egy korábbi kitiltása dacára megjelent az épületben. A nagyapja szerint a gyanúsított az áprilisban betöltött 21. születésnapja alkalmából egy .45-ös kaliberű kézi lőfegyvert vásárolt magának a családtól ajándékba kapott pénzből.

A charlestoni kilencszeres gyilkosságot megelőzően az Egyesült Államokban kiéleződtek az ellentétek amiatt, hogy fehér rendőrök több alkalommal indokolatlanul végeztek fegyvertelen feketékkel, egyebek között New Yorkban, Baltimore-ban és a Missouri állambeli Fergusonban. Az országban több helyen, a ’60-as évek polgárjogi mozgalmának fellépése óta példátlan faji zavargások törtek ki.

Cornell William Brooks, az 1909-ben a lincselések ellen megalakult Nemzeti Szövetség a Színes Bőrűek Felemelkedéséért (NAACP) elnöke pénteken nehezményezte, hogy a dél-karolinai törvényhozás előtt még mindig ott lobog az államnak az amerikai polgárháború előtt használt zászlaja. A Fehér Ház pénteki közölte: Obama elnök szerint a zászlónak múzeumban lenne a helye.

Sajtójelentések szerint egyébként Roofot most a Michael Slager volt charlestoni rendőrével szomszédos cellában tartják fogva, aki áprilisban egy közúti igazoltatással kezdődött incidens során agyonlőtte a helyszínről elmenekülni próbáló, afroamerikai Walter Scottot.

Olvasói sztorik