Francois Hollande-dal tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár elmondta, hogy “belátható időn belül” kialakulhat a közös álláspont, amelyet a német és a francia belügyminiszter vezetésével dolgoznak ki az Európai Bizottság javaslatai alapján.
A földközi-tengeri menekültválság kezelésében a hajótöröttek mentése mellett fontos az “emberkereskedők” elleni fellépés, ehhez pedig szükséges egy határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Ugyanakkor a válság kiváltó okaival is foglalkozni kell, ezért a két ország az Európai Tanácsban kezdeményezi, hogy az év második felére szervezzenek találkozót az Afrikai Unió érintett tagállamaival – mondta Merkel.
A francia köztársasági elnök kiemelte, hogy a gazdasági okok miatt bevándorló emberek “nem maradhatnak Európában”, a menekültstátusszal rendelkező személyek esetében pedig a terhek “megosztására” van szükség, mert a menekültek csaknem 70 százalékát 4-5 uniós tagországa látja el. Tagállami kvótákról viszont nem lehet szó, mert a kvóta fogalma nem egyeztethető össze az európai alapértékekkel – mondta Hollande.
A brit választások nyomán kialakult helyzetről szólva a német kancellár és a francia államfő egyaránt kiemelte, hogy a két kormány együttműködésre törekszik. Angela Merkel azt mondta, hogy felveszik a kapcsolatot David Cameron miniszterelnökkel – aki egypárti, konzervatív kormányt alakíthatott a május elején tartott alsóházi választások nyomán és népszavazást tervez Nagy-Britannia uniós tagságáról -, és Berlin és Párizs “nagyon szorosan egyeztet” majd. Francois Hollande hangsúlyozta: a brit kormányfővel közösen keresnek majd “válaszokat” arra, hogy miként lehet biztosítani az “európai alapelvek” érvényesülését. Közölte, hogy David Cameron a hónap végén Franciaországba és Németországba is ellátogat.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Merkel és Hollande ismételten kiállt a minszki megállapodások mellett. Hangoztatták, hogy nincs alternatívája a válság békés rendezését szolgáló minszki folyamatnak.
A kancellárián tartott megbeszélés előtt Angela Merkel és Francois Hollande felszólalt a Petersbergi Klímadialógus című tanácskozáson, amelyet az év végén Párizsban tartandó 21. ENSZ-klímakonferencia (COP21) előkészítésére hívtak össze. A 35 ország képviselőinek részvételével rendezett kétnapos tanácskozás záró ülésén mindketten sürgették, hogy a nemzetközi közösség tagjai tegyenek meg mindent a COP21 sikeréért, az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról szóló kötelező erejű megállapodásért.
Merkel kiemelte, hogy biztosítani kell az erőfeszítések pénzügyi feltételeit, és ebben támogatni kell a fejlődő országokat. Németország ezért az eddigi évi 2 milliárd euróról 4 milliárd euróra emeli az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez a rászoruló országoknak nyújtott támogatást. Hollande hangsúlyozta, hogy megfelelő finanszírozási rendszer nélkül elképzelhetetlen a Kiotói Egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás. Rámutatott, hogy a november végén kezdődő párizsi klímacsúcsig már csak 200 nap van hátra, ami ugyan soknak tűnhet, de kevésnek bizonyulhat. “Az óra ketyeg, az idő sürget” – mondta a francia államfő.
