Nagyvilág

Több mint egymillióan tüntettek a brazil elnök ellen

Rendőrségi közlések szerint közel másfél millióan tüntettek Dilma Rouseff baloldali brazil elnök ellen vasárnap szerte az ország nagyvárosaiban minden idők legnagyobb brazíliai korrupciós botránya ürügyén, az elnök vád alá helyezését, sőt hatalma államcsínnyel való megdöntését követelve.

Sao Paulo katonai rendőrsége Twitter-üzenetében azt írta, hogy csak ebben a nagyvárosban, amely amúgy az ellenzék fellegvára, egymillióan vonultak utcára az elnök és kormánya ellen tüntetve, országosan pedig közel másfél millióan vettek részt a demonstrációkban, majdnem annyian, mint a 2013-as szociális megmozdulások tetőpontján.

Az AP rendőrségi becslésre hivatkozó jelentése szerint sok ezer ember vett részt a kormányellenes demonstrációban Rio de Janeiróban, a híres Copacabana tengerparti sugárúton is. A tüntetők nemzeti színű zászlókat lengettek és sokan nyíltan azt követelték, hogy államcsínnyel zavarják el a kormányt.

Egy hatméteres transzparensen angolul követelték a felvonulók a hadseregtől, hogy “ments meg minket a kommunizmustól!” A transzparenst vívő egyik férfi, Marlon Aymes azt mondta, hogy a parlament feloszlatását és új választások kiírását várják a katonaságtól, mert “olyan szintet ért el a korrupció, hogy mást már nem lehet tenni”. Mint mondta, nem akar tekintélyelvű kormányt, és azt, hogy hazáját egy második Venezuelává változtassák.

800 millió dollár kenőpénz

A tüntetők haragját közvetlenül az váltotta ki, hogy minden idők legsúlyosabbnak mondott korrupciós botránya lepleződött le a Petrobras állami olajtársaságnál. A legnagyobb brazil építőipari és gépipari cégek legalább 800 millió dollár kenőpénzt fizettek azért, hogy elnyerjék az állami olajvállalat zsíros megrendeléseit.

Az olajtársaság vezetői már börtönben vannak, s az ügyészség több tucat honatya, valamint több volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselő ellen nyomoz a megvesztegetési botránnyal összefüggésben. A kenőpénzek most lelepleződött rendszere 1997-ben jött létre, még az előtt, hogy az elnök pártja 2003-ban hatalomra került.

Roussef valaha a Petrobras igazgatótanácsának elnöke volt. Ellene nem emeltek vádat, és nem is nyomoznak ellene, kormányának több vezető tisztségviselője, köztük két volt kabinetfőnöke azonban belekeveredett a botrányba.
A tüntetések tovább fokozták a nyomást Dilma Roussefre, akinek népszerűségi mutatója mélyponton jár, s aki kettős, politikai és gazdasági válsággal néz szembe.

Az AP szerint a vasárnapi demonstrációkat elsősorban jobboldali csoportok szervezték a közösségi médiában, olyan társadalmi rétegek képviseletében, amelyek amúgy is az elnök ellen szavaztak októberi újjáválasztásakor, s a tüntetések sokkal inkább politikailag motiváltak, mint a 2013-as kormányellenes megmozdulások, amelyekben a társadalom széles rétegei tiltakoztak a közszolgáltatások alacsony színvonala és a korrupció ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik