Márciusban fordult az Európai Bizottsághoz Tőkés László EP-képviselő, Zuzana Balázová, a szlovákiai Körmöcbánya polgármestere, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt elnöke, jelezve, hogy a verespataki beruházás mellett Körmöcbányán és Nagymuzsalyon is ciántechnológiát alkalmazó bányákat terveznek nyitni. Az aláírók azt kérték, hogy José Manuel Barroso, a bizottság elnöke szerezzen érvényt az Európai Parlament döntésének és rendeljék el a ciántechnológiás bányászat teljes tilalmát az EU országaiban.
Verespatak. Fotó: Getty Images / Steven Gallup
Az EU környezetvédelmi biztosa azt válaszolta, hogy az Európai Bizottság jelenleg nem tartja indokoltnak az általános tilalomra vonatkozó intézkedések meghozatalát.
2000-ben Nagybányán szakadt át a romániai Aurul bányavállalat egyik telephelyén az ülepítő gátja, ami miatt a cianidtartalmú szennyvíz a Tisza folyóig jutott. A folyó magyarországi szakaszán több mint 1200 tonna hal pusztult el.
Verespatakon a tervezett bányaberuházás a falu elpusztításával járna – öt hegyet, négy templomot és temetőt, valamint egy ókori várromot árasztanának el, a terület egy évszázadig szennyezett maradna.
