Nagyvilág

Orbán minden eddiginél messzebbre ment

Több külföldi lap is beszámolt a magyar kormányfő tusnádfürdői beszédéről és ellenzéki politikusok álláspontjáról az elhangzottakkal kapcsolatban.

Orbán beszéde aggodalmakat szült Magyarországon – írja a Financial Times című brit gazdasági és politikai napilap európai kiadásának csütörtöki számában Budapestről Kester Eddy Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről és az arra született reakciókról.

A szerző összefoglalja a beszédet, s ismerteti az Együtt-PM-es Szigetvári Viktor, Tóbiás József MSZP-elnök és Markó Béla RMDSZ-politikus álláspontját. Idézi Orbán Viktor, hogy a liberális demokráciák globálisan nem versenyképesek, a Magyarországon épülő állam pedig nem liberális természetű. Eddy kiemeli azt is, hogy a kormányfő hangsúlyozta: ez az állam sem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, például a szabadságot. Ennek ellenére a beszéd a tudósító szerint általános felháborodást váltott ki az ellenzék körében.

A tudósító úgy értékeli, hogy a beszéd Orbán Viktor politikai filozófiájának eddigi legmerészebb ismertetése volt, amely ellenzői szerint szembehelyezi őt az Európai Unió elveivel. A lap emlékeztet, hogy tavasszal az Orbán Viktor vezette Fidesz ismét kétharmados többséget tudott szerezni a választásokon, “annak ellenére”, hogy többször összecsapott az EU-val olyan intézkedések miatt, amelyek bírálói szerint szűkítették a sajtószabadságot és a demokratikus szabadságjogokat.

Orbán most minden eddiginél messzebbre ment

Beszámol a beszédről budapesti tudósításában Belgium második legnagyobb példányszámú franciaajkú napilapja, a La Libre Belgique is, amely szerint a miniszterelnök olyan útvonalat vázolt fel, amely élénk aggodalmakat keltett Magyarországon. Corentin Léotard, a lap budapesti tudósítója megjegyzi: nem ez az első alkalom, hogy Orbán Viktor távolságot tart a Nyugattól, s olyan hangokat hallani, amelyek a “neofeudalizmus” egy formája ellen emelnek szót, elítélve azt a rendszert, amelyben a lojalitáson kívül más nem számít. A tudósítás szerint Orbán Viktor “most minden eddiginél messzebbre ment”.

A tudósító szerint Magyarország “ultrapolarizált”, szélsőségesen megosztott a jobb- és baloldal között, a bírálatok élesek, és egymást érik a különféle értelmezések arra vonatkozóan, mit ért a miniszterelnök illiberális államon, majd ismerteti az Együtt-PM, valamint a liberális Fodor Gábor, továbbá Tamás Gáspár Miklós és több politikai elemző véleményét. “Bármi legyen is, a dolgok felgyorsulnak Magyarországon, és senkinek nincs hatalma ahhoz, hogy megfékezze az ország erős emberének ambícióit” – fűzi hozzá a tudósító, rámutatva, hogy a Fideszben nem hallani a miniszterelnöknek ellentmondó hangokat, az ellenzék pedig egyszerre megosztott és népszerűtlen.

Még soha nem fogalmazott ilyen nyíltan

A Die Zeit című liberális német hetilap is a tusnádfürdői beszédről közölt cikket online kiadásában, a ZDF országos közszolgálati tv hírportálja pedig az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal kapcsolatban közölt írást Magyarországról. A Die Zeit Orbán Putyint játszik címmel közölte Michal Kokot írását, aki kiemelte: Orbán Viktor “befejezettnek nyilvánította országában a nyugati liberális demokráciát”, s Oroszország, Kína és Törökország “példáját akarja követni”.

A kormányfő Tusnádfürdőn “olyan nyíltsággal fogalmazott politikai elképzeléseiről, mint még soha”. Világossá tette, hogy “az autoriter hatalomgyakorlás prototípusaiként” számon tartott országokat kíván követni, s “nem szeretne több külföldit megtűrni országában”, továbbá “nyílt támadást intézett a civil szervezetek ellen, amelyeket évekkel ezelőtt még védelmébe vett” – tette hozzá a Die Zeit szerzője. Úgy vélte, a miniszterelnök “autoriter, Nyugat-ellenes viselkedésében nincs újdonság”, az viszont új, hogy “nyílt sisakkal lép fel”, hiszen korábban “embereire bízta a piszkos munkát”.

Magyarország teljes mértékben Moszkvára támaszkodik

 A ZDF heute.de című hírportálján összeállítást közölt arról, miként viszonyulnak egyes uniós tagállamok az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Az összeállítás Magyarországgal szóló részében a szerző, Stephan Merseburger kiemelte, hogy Magyarország az energiapolitikában “teljes mértékben Moszkvára támaszkodik”, s miközben más tagállamok az Oroszországtól való függés csökkentésére törekszenek, “a problémás gyerek Magyarország szemmel láthatóan gondtalanul rohan az orosz medve karjaiba”.

Olvasói sztorik