Mao a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője volt annak megalapításától haláláig (1949–1976). Jelentős forradalmárként, politikusként, katonai vezetőként és a nemzet megmentőjeként tisztelik, noha ő a felelős a nagy ugrás (1958-1961) néven ismert gazdaságpolitika következményeként fellépő éhínségért és a csaknem polgárháborúvá fajuló kulturális forradalomért (1966-1976), amelyek több tízmillió ember életét követelték.
Miután meghalt 1976-ban, a kínai kommunista párt kinyilvánította, hogy Maónak “70 százalékban igaza volt, 30 százalékban pedig tévedett”. A Global Times című napilapban közölt közvélemény-kutatási eredmények azonban arról tanúskodnak, hogy az átlag kínai polgárok még jóindulatúbbak iránta.
Érdemei felülmúlják a hibáit?
Születésének 120. évfordulója alkalmából készült felmérés a megítéléséről.
A megkérdezettek 78,3 százaléka ért egyet azzal, hogy Mao érdemei felülmúlják hibáit. Teljes egészében egyetért ezzel 6,8 százalék, míg az ezzel ellentétes véleményen lévő aránya mindössze 11,7 százalék. A válaszadók közel 90 százaléka úgy gondolja, hogy a néhai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér “legnagyobb érdeme” az, hogy a forradalomnak köszönhetően megalapított egy független államot.
A szigorú cenzúra révén az állami hatóságok megakadályozzák, hogy a kínaiak megismerhessék a közelmúlt történelmét más forrásokból, csak és kizárólag a kommunista párt hivatalos, gondosan megszűrt változata létezik. A nagy éhínségről és katasztrofális mérlegéről a közvélemény gyakorlatilag semmit sem tud.
A megkérdezettek közül a fiatalok és a legiskolázottabbak mutatkoztak leginkább kritikusnak Maóval szemben. Ugyanakkor erősödik a nosztalgia a maoista korszak iránt, ami részben azzal magyarázható, hogy növekszik a szakadék a gazdagok és a szegények között. “Mao érdemei közül a második helyre került az egyenlőség” – magyarázta az újságnak a felmérést készítő egyik kutató.
Mao Ce-tung 1893. december 26-án született Saosan városban, és 82 évesen, 1976. szeptember 9-én halt meg Pekingben.
Hszi Csin-ping államfő a kormány általános takarékossági kampányára emlékeztetve “visszafogottságot és gyakorlatiasságot” kért a december 26-i megemlékezéseket illetően.
72 milliárd a megemlékezésre
Kínai sajtóhírek szerint az évfordulós események fő helyszínéül szolgáló Saosan város és Hunan tartomány eddig több mint egy tucat programra kétmilliárd jüant (72 milliárd forint) költött, ami Saosan éves GDP-jének a fele. Nemcsak Mao szülőházát újították fel, hanem turistaközpontot is kialakítottak körülötte, új autóutakat, vasútállomásokat építettek.
