A szenátorok elsöprő többséggel, 95 szavazattal 11 ellenében fogadták el a latin-amerikai ország évtizedek óta legjelentősebb politikai reformját.
A tervezett átalakítások leglényegesebb eleme, hogy a képviselők és szenátorok 2018-tól kezdve újraválaszthatók lesznek, így mandátumuk 12 évig tarthat. Az államfő és a szövetségi államok kormányzói ugyanakkor továbbra is csak egyetlen hatéves mandátum erejéig tölthetik majd be posztjukat.
A jelenlegi választási főhatóság, a Szövetségi Választási Intézet (IFE) helyett egy új Nemzeti Választási Intézetet (INE) hoznak majd létre, amely egyaránt ellenőrzi majd az országos és a helyi szintű választásokat, és megsemmisítheti a választási eredményeket akár a kampányköltségek túllépése miatt is.
A reform értelmében a jelenlegi igazságügyi minisztérium 2018-tól a kormánytól független, autonóm főügyészségként működik majd Mexikóban.
A pénteken jóváhagyott alkotmányerejű törvény a legutóbbi jelentős reformkezdeményezése volt a 2012 decemberében beiktatott Enrique Pena Nieto államfőnek. Az elnök előzőleg fontos reformokat vezetett be az oktatásügy, a távközlés, az állami költségvetés és az energetika területén is. A reformok többsége mindazonáltal csak azután léphet hatályba, ha a parlament a követező hónapokban elfogadja a rájuk vonatkozó végrehajtási törvényeket.
Ami a pénteken megszavazott politikai reformokat illeti, azokat a 31 szövetségi államból legalább 17-nek jóvá kell még hagynia.
Mexikóban 1933-ban tiltották meg a választott tisztségviselők újraválasztását, két és fél évtizeddel azután, hogy egy forradalom megdöntötte Porfirio Díaz hatalmát, akit választási csalásokkal többször is újraválasztottak, így összesen 35 évig volt elnök.
