“Mivel nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el, maga változtat” – írta a Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap XVI. Benedek lemondását nem kizárólag az egyházfő előrehaladott korával, meggyengült egészségi állapotával indokolta.
Az újság szerint a pápa döntéséhez hozzájárultak a Vatikánt megrázó botrányok. A Corriere szerint az úgynevezett Vatileaks – a titkos vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatos botrány – csak a jéghegy csúcsa volt. Az Ior vatikáni banknak nyolc hónapja nincsen elnöke, több olasz egyházi intézmény kasszája üres – emlékeztetett a lap.
XVI. Benedek “a hitelét veszített Vatikán válságába betegedett bele”- fogalmazott a Corriere, majd hozzátette: a pápa döntésével a Vatikánt kormányzó bíborosok tudomására hozta, hogy senki sem helyettesíthetetlen.
Joacquim Navarro Valls, II. János Pál egykori vatikáni szóvivője arra emlékeztetett, hogy 2005-ös megválasztásakor tudni lehetett, hogy Joseph Ratzinger nem vágyott a pápaságra. A Hittani Kongregáció prefektusaként a tudománynak akarta szentelni öregkorát, a “pápaság szünet nélküli problémamegoldást jelent, ez fárasztotta el”. Navarro Valls megjegyezte, hogy “II. János Pál szenvedései ellenére az utolsókig a helyén marad, de nem lehet összehasonlítani a két helyzetet”.
Fotó: AFP
A baloldali La Repubblica azt hangsúlyozta, hogy a pápa távozása a “Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár vezette jelenlegi vatikáni kormányzásnak is véget vetett, most valami más, valami új következik”. A La Repubblica szerint húsvétra “két pápája lesz az egyháznak”, mivel Ratzinger “árnyékként” fog nehezedni utódjára. “Mit fog tenni az új pápa, kikéri-e majd a volt egyházfő véleményét, együtt fognak-e szertartást celebrálni?” – tette fel a kérdést az újság.
A bíborosok kővé dermedve hallgatták XVI. Benedek bejelentését – írta a La Stampa, mely szerint a pápa már egy évvel ezelőtt döntött távozásáról. A napilap szerint XVI. Benedek nem akart Wojtyla sorsára jutni. “A pápaság XVI. Benedeknek nyolc év keresztút volt” – jegyezte meg a torinói napilap.
Azok a bíborosok, akik most megdöbbentek, 2005-ös megválasztásakor nem is gondolták, hogy XVI. Benedek ennyi ideig vezeti majd az egyházat – írta a La Stampa Vatikán-szakértője. “Ki gondolta volna, hogy a legkevésbé modern pápa hozza a legmodernebb döntést” – vélekedett a La Stampában Carl Bernstein amerikai újságíró, aki a Watergate-botrány leleplezésében szerzett érdemeket és a Vatikánról is könyvet írt.
Titokban tartott szívműtétet sejt XVI. Benedek lemondásának hátterében az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap. A Vatikán és az érintett klinika sem kommentálta az IlSole24Ore gazdasági napilap főszerkesztőjének kedden közölt információját, miszerint XVI. Benedek három hónappal ezelőtt szívritmus-szabályozó cserén esett át a római XII. Pius klinikán. A titokban tartott műtét jól sikerült az újság szerint.
Ki lehet az utód?
A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy.
“Nem csak XVI. Benedek bejelentése, az új pápát megválasztó konklávé is meglepetés lesz” – jegyezte meg Marco Ansaldo, a La Repubblica Vatikán-szakértője, aki szerint “nagy mérkőzés zajlik majd az olasz bíborosok között”. Szerinte a következő pápa több mint valószínű olasz lesz: “a lengyel II. János Pállal több mint ötszáz év után először választottak nem olasz pápát. Őt is külföldi egyházfő követte, most ismét az olaszokon a sor” – mondta.
A vatikanista újságíró szerint a következő egyházfő “testben-lélekben erős és fiatal lesz”. Az esélyesek közt említette Angelo Scola milánói érseket.
XVI. Benedek testvére, Georg Ratzinger azt mondta a BBC-nek, hogy a pápa nem fog beavatkozni utódja kiválasztásába, “csak akkor mond véleményt, ha erre kérik”.
A brit közszolgálati rádió emlékeztet arra, hogy Afrikában és Latin-Amerikában is jelentős a katolikus egyház szerepe, ezért az sem lenne meglepő, ha a ghánai Peter Turkson vagy a nigériai Francis Arinze bíboros lenne a következő pápa.
Pápaképesek
Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak – papabilisnek, pápaképesnek – számítanak. Íme néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint:
A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.
A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.
A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.
A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. A pápaválasztó bíborosi kollégium egyik legfiatalabb tagja.
A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.
A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.
A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.
A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.
Róma készül
A Szent Péter tér közeli újságosstandot kedden megrohamozták: a rómaiak a l’Osservatore Romano szentszéki napilapnak a pápa lemondásáról szóló számát vették, mivel szerintük gyűjteménybe illő, történelmi példányról van szó.
A bazilika előtti teret lezárták az újságírók elől: a tér szélére szorított újságírók és kamerák minden méterért megküzdenek egymással.
Gianni Alemanno, Róma főpolgármestere hangoztatta, hogy az olasz főváros beindította a “rendkívüli esemény” szervezését. Már a következő napokban és hetekben zarándoklathullám várható, mivel a hívők találkozni szeretnének és elköszönni XVI. Benedektől. Lemondása után pedig a konklávé és az új pápa vonz majd Rómába milliós tömeget a húsvétra érkező turistákkal együtt.
XVI. Benedek lemondásáról itt olvashat többet.
