A január elsejétől hatályos szabályozás értelmében az eddigi 70-ről 62 évre csökkent a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatára. Az Európai Bizottság túl rövidnek tartja az új szabályozás érvényesítését megelőző legfeljebb másfél éves átmeneti időszakot, és azt is kifogásolja, hogy az általános nyugdíjkorhatár 65 évre emelése ellentmond a rendelkezésnek. Magyarország ellen az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd – miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia – az uniós bírói szervhez fordult.
Az EU bírósága júliusban úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik ki álláspontjukat. Magyarországon 2012. január 1-jét megelőzően a bíráknak, az ügyészeknek és a közjegyzőknek lehetőségük volt arra, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérése után 70 éves korukig még folytathassák tevékenységüket.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás indoklásakor – még ez év elején – különösen azt kifogásolta, hogy az új szabályozás érvényesítését megelőző legfeljebb másfél éves átmeneti időszak rendkívül rövid, tekintettel a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának 70 évről 62 évre történő, drasztikus csökkentésére. A brüsszeli testület szerint ezen felül az átmeneti időszak nem koherens a Magyarországon folyamatban lévő általános nyugdíjreformmal, amely az általános nyugdíjkorhatárt a 2014-től 2022-ig terjedő nyolcéves időszakban 62 évről 65 évre fogja emelni, ami – egy mindössze kétéves időszakot követően – a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának ismételt emelkedéséhez is vezet.
Az Európai Bizottság szerint a szabályozás hirtelen – és az általános nyugdíjreformmal nem koherens – megváltoztatása a most nyugdíjazott bírákat, ügyészeket és közjegyzőket az életkorukon alapuló indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest. Márpedig az egyenlő bánásmódról szóló 2000/78 sz. uniós irányelv tiltja a foglalkoztatás és a munkavégzés során az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést.
Időközben, július 16-án a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült. Az AB szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.
Szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok a kormányzati alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak. Az előterjesztés-csomag szerint a 62 éves általános nyugdíjkorhatártól eltérő 65 éves korhatár a bírókon túl kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.
