Nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított Charles Zentai (Zentai Károly) – döntött a legfelsőbb bíróság. A testület az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezmény alapján vizsgálta, hogy az ügyre vonatkozik-e a “kettős büntethetőség” elve. Annak követelménye, hogy a szóban forgó cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó állam joga szerint bűncselekménynek minősüljön. A bíróság megítélése szerint a “háborús bűn” vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben.
A 90 éves Zentai a második világháború alatt a náci rezsimmel szövetségben álló magyar hadseregben szolgált. A náci háborús bűnösökre vadászó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, megkezdte ellene a kiadatási eljárást.
Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a “háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Brendan O’Connor ausztrál belügyminiszter nem adhatja át Zentait a magyar hatóságoknak. Akkor az ausztrál kormány fellebbezett az ítélet ellen. Charles Zentai az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.
