Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke szerint ezzel óriási lépést tettek a történelmi ingatlan visszaszolgáltatása felé. Ezek után augusztusban az önkormányzat pontot tehet az ügy végére.
A négy sarokbástyás, négyzet alapú kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség birtokolta. Az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, majd a Bánffy család tulajdonába került.
Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsulása következtében szakadt három részre Magyarország.
A kétszintes, hatvan termes kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Bánffy Katinka grófnő volt. Unokája, Barcsay Tamás Kanadában élő történész, a torontói Ryerson Tudományegyetem örökös tanára igényelte vissza. Barcsay korábban a Krónika napilapnak elmondta, a kastély egyik szárnyát saját használatra rendezné be, a birtoknagyobb részét azonban valamilyen közösségi célra szánná.
“Erdély legnagyobb privát rezidenciájának kulturális küldetése is van. Olyan küldetése, amelyikben az erdélyiek megtalálják saját helyüket” – idézte a Krónika a professzort.A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használta, azóta üresen áll.
