A pekingi kormány a napokban nyilvánosságra hozta űrkutatási fehér könyvét, amely a a kínai űrkutatás következő öt évének stratégiai céljait tartalmazza.Peking a program főbb céljaként űrbéli szállítási infrastruktúrájának és műholdrendszerének fejlesztését, továbbá az emberi űrrepülést és a mélyűr-kutatást nevezte meg. A következő öt évben 100 kilövést akarnak végrehajtani, és 100 műhold légkörbe juttatását tervezik, valamint fokozzák az űrállomás-építés ütemét is.
A legfontosabb távlati cél a holdra szállás, amelyre a dokumentum szerint Kína egy három lépésből álló projekttel fog felkészülni. A misszió során először keringő egységeket fognak Hold körüli pályára állítani a sima leszállás előkészítéséhez, ezt követően felmérik a területet, a végső szakaszban pedig mintákat vesznek az égitest felszínéről, és azokat visszajutatják a Földre.
A holdra szállásra kínai tudósok szerint 2020 után kerülhet sor. Legutóbb 1972-ben, az amerikai Apollo-17 misszióval járt ember a Holdon.
Kína 2008-ban hajtotta végre első emberi űrrepülését a Sencsou-7 küldetése során, tavaly két holdszondát lőtt fel, idén novemberben pedig a legénység nélküli Sencsou-8 sikeres dokkolási manővert hajtott végre a szeptember óta a Föld légkörében keringő Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodullal. A 2012-es feladatok között szerepel a Sencsou-9 és a Sencsou-10 űrhajók fellövése és további dokkolási manőverek végrehajtása a Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodullal.
Az ázsiai ország dinamikusan fejlődő űrprogramját illetően az elmúlt években Japán és az Egyesült Államok is óvatos aggodalmainak adott hangot, a fehér könyv ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Peking az űrben is a “békés fejlődésre” törekszik, a nemzetközi közösséggel együttműködve. Kína technológiáinak megosztására is hajlandó, elsősorban a fejlődő országokat támogatná “az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a [világűr] békés kihasználásának” elve alapján.
