Nicolas Sarkozy ezt csütörtök este a dél-franciaországi Toulonban a francia kormánypárt mintegy ötezer tagja előtt, az eurózóna válságáról tartott mintegy egyórás beszédében ismerte el.
“Franciaország egy új európai szerződésért küzd Németországgal, amellyel újraalapítja és újragondolja Európa működését. Több szolidaritás, több felelősségvállalás az emberek előtt egy valódi gazdasági kormányzással, ez az eurózóna jövőjéről és a szerződések jövőbeni reformjáról alkotott elképzelésünk” – fogalmazott a francia elnök.
Azt is bejelentette, hogy hétfőn Párizsban Angela Merkel német kancellárral közös német-francia javaslatokat tesz “Európa jövőjének garantálására”, néhány nappal a december 9-i uniós csúcstalálkozó előtt.
Közös sors
“Oly sok tragédia után Franciaország és Németország eldöntötte, hogy közös sorsot vállal és együtt néz a jövőbe. Megbocsáthatatlan lenne lemondani erről a stratégiáról” – hívta fel a figyelmet a francia elnök. Hozzátette: “Ha Németország és Franciaország egységes, akkor egész Európa egységes és erős. Ha Franciaország és Németország széthúz, egész Európa széthúz és meggyengül”.
Sarkozy elismerte, hogy mindkét országnak más az “intézményrendszere, a politikai kultúrája és a nemzetről alkotott koncepciója”. “Egyik föderatív, a másik egységesített. Ezt a különbséget meg kell megérteni és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá.
Németország mindenekelőtt a költségvetési politikák megszigorítása érdekében szeretné módosítani az európai szerződéseket, amit az euróválság rendezése elengedhetetlen feltételének tekint. Az Európai Központi Bank (EKB) szerepét sem szeretné növelni a piacokon, szemben Párizzsal és Rómával. Sarkozy utalt arra, hogy kész elfogadni a szigorúbb költségvetési politikáról szóló német javaslatot, akár azt is, hogy az Európai Bizottság ellenőrzési jogkörrel rendelkezzen a nemzeti költségvetések felett, de cserébe nagyobb szolidaritást kér az eurózónán belül, az EKB hatáskörének kibővítésével és az eurókötvények bevezetésével. Ennek érdekében a francia elnök jelezte: “meg van arról győződve” hogy az EKB független marad és fel fog lépni azon fenyegetések ellen, amelyek az adósságválságot okozzák Európában.
“Európa újraalapítása nem azt jelenti, hogy elindultunk az államok felettiség felé. Nem a nemzetek Európáját és a föderatív Európát támogatók közti régi viták megnyitásáról van szó … A kormányközi egyeztetésekkel történik majd az európai integráció, mert Európának stratégiai és politikai döntéseket kell hoznia. Az eurózónán belül el kell határozni, hogy félelem nélkül hozzunk meg minél több döntést minőségi többséggel” – hangsúlyozta Sarkozy.
Hitelességi és bizalmi válság
A francia elnök arról biztosította hallgatóságát, hogy “ami Görögországgal történt, azt többet nem fordulhat elő”. Azt is megemlítette, hogy az ő értelmezése szerint a jelenlegi válság elsősorban “hitelességi és bizalmi válság”.
Sarkozy úgy vélte, hogy egy “új gazdasági ciklus” kezdődik, amely az adósságcsökkentés időszaka lesz, és amely képes lesz “a gazdaság mérlegét visszabillenteni a munka és a termelés felé”.
A francia elnök arról is szólt, hogy az Európán belüli szabad mozgást előíró schengeni megállapodást is “újra kell gondolni”. “Nem tarthat tovább az, hogy Európa, amely a szabad áramlás elvét alkalmazza területén, nem ellenőrzi külső határait” – mondta Sarkozy.
