Stefano Sannino, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének bővítési “főilletékese” az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) elnevezésű brüsszeli elemző műhely pódiumvitáján felhívta a figyelmet arra: az egymást követő bővítési hullámok során egyre nehezebb bejutni az unióba.
Elmondta, hogy míg korábban bizonyos követelményeket csak a tényleges csatlakozási tárgyalások során támasztottak a tagjelölt országokkal szemben, mára e követelmények egy részének az előre hozott teljesítése a csatlakozási tárgyalások megkezdésének az előfeltételévé – sőt, egyes esetekben magának a tényleges tárgyalás nélküli, puszta tagjelölti státusnak az előfeltételévé – vált.
Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő az EPC-rendezvényen hangsúlyozta: nem csupán Szerbia maradt egyelőre adós azoknak az ígéreteknek a teljesítésével, amelyek a Koszovóval való viszony rendezését célozzák, hanem az EU sem váltotta be a csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országok összes indokolt reményét. Az EP-képviselő itt részben a vizumliberalizáció következetlenségeire utalt, részben pedig arról beszélt, hogy az unió szavahihetősége időnként csorbát szenved. Az EU – mondta – követelményeket fogalmaz meg például a média szabadságát, illetve a korrupció elleni küzdelmet illetően. Szerinte azonban az előbbi vonatkozásban felmerül a kérdés, hogy “mi a helyzet Olaszországgal, mi a helyzet Magyarországgal”. A korrupciót illetően pedig a saját hazájában, Ausztriában kipattant ügyekre hívta fel a figyelmet.
A brüsszeli fórumon Milica Delevic, az európai integrációval foglalkozó szerb kormányhivatal vezetője Koszovóval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez Szerbia számára nagyon kényes kérdés, de fontosnak nevezte a párbeszéd fenntartását és az eredményekre való folyamatos törekvést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szerb lakosság körében csökken az EU-csatlakozás pártolóinak száma.
Delevic a mostani euróválságra, az EU-t összetartó kötelékek feltételezett meglazulására is utalt, amikor arról beszélt, hogy tudomása szerint az uniós apparátusban vannak olyanok, akiknek az a feladata, hogy “a Szovjetunió és Jugoszlávia széthullásának az EU számára adódó tanulságait” elemezzék, valamint hogy Szerbiában nagy tetszést aratott az a karikatúra, amelyen a Szerbia megmentésére érkező hatalmas hajó nem más, mint a Titanic.
