Egy Medvegyev-Merkel találkozó a német egység napján szimbolikus jelentõségû. Mégsem ettõl hangos a világ. Nagyobb vihart kavart, hogy egy tekintélyes német civil szervezet a nemzetközi, illetve német tiltakozás miatt “elállt” Putyin már bejelentett kitüntetésétõl. Így az orosz kormányfõ csak félig kapta meg a Quadriga-díjat, amelyet elõzõleg olyan jelentõs, aktív vagy visszavonult politikai személyiségek kaptak, mint Helmut Kohl, Mihail Gorbacsov, Václav Havel, José Manuel Barroso, Jean-Claude Juncker, Simon Peresz. A bírálók szerint Putyin elnöki és kormányfõi megbízatása alatt az emberi jogok nem érvényesülnek, a kuratórium kizárólag a német-orosz partnerségre figyelemmel díjazta a politikust.
Putyin kitüntetése ellen emberi jogi szervezetek és több korábbi kitüntetett is tiltakozott az orosz miniszterelnök emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos magatartása miatt. A kuratórium a tervezett kitüntetését korábban azzal indokolta, Putyin nagy érdemeket szerzett a kétoldalú kapcsolatok elõmozdításában. A díjat odaítélõ kuratórium több tagja távozott a döntés miatt. A 20 tagú kuratórium döntésérõl Edgar Wolfrum, a heidelbergi egyetem történész professzora azt mondta: elfogadhatatlan, hogy olyan döntésért teszik felelõssé, amelyrõl nem is tudtak.
Elõzõleg távozott a kuratóriumból Cem Özdemir, a német Zöldek társelnöke, több testületi tag pedig elhatárolódott a döntéstõl.
A testület késõbb elismerte, hibázott, nem számított rá, hogy a díj odaítélése ilyen széles körû bírálatokat vált ki. A döntés nem tüntetik ki Putyint, a rangos díj idén senkié sem lesz. A Putyin-ügy annyira kínos, hogy attól sietve elhatárolódott mindkét kormány. Merkel és Medvegyev látszólag úgy készül a találkozóra, mintha mi sem történt volna. Berlinnek a történet azért is kínos, mert Putyin eddig “bizalmas” tárgyalópartner volt, ráadásul hamarosan visszaveszi az elnöki széket Dmitrij Medvegyevtõl.
Az elismerést az európai egyesítést zászlajára tûzõ Németország Mûhely nevû civil szervezet alapította 2003-ban. A Quadriga a Berlin jelképének számító Brandenburgi kapu tetejét díszíti, valójában a gyõzelem istennõjének négyes fogata, amelyet Napóleon 1806-ban leszedetett, hadizsákmányként Párizsba vitetett. Johannn Gottfried Schadow szobra 1814-ben került vissza Berlinbe.
