Külföld

Hadzsics bűnlajstroma

admin
admin

2011. 07. 21. 14:08

A kedden elfogott, utolsó körözött szerb háborús bűnössel teljes a létszám. Hadzsics elnöksége alatt szisztematikus tisztogatás folyt a tiszavirág életű Krajinai Szerb Köztársaságban. Kórházak, falvak és templomok sem nyújtottak menedéket a szerb szabadcsapatok elől. A helyi szerbeket pedig a horvát offenzíva tizedelte meg.

Kedden kézre került a több mint százezer emberéletet követelő jugoszláv háborúk eddig utolsó szabadlábon lévő háborús bűnöse, Goran Hadzsics is. A horvátországi szerb Hadzsics volt a Krajinai Szerb Köztársaság második elnöke 1992-től 1994-ig. Hatalmi periódusa alatt Karjinában tömeges deportálásokkal és gyilkosságokkal űzték el a helyi horvátokat és bosnyákokat. A Nemzetközi Törvényszék többek között a vukovári mészárlások és atrocitások megszervezésével vádolja.

Harcok Vukovárnál 1991-ben

A korábban raktári munkásként dolgozó Hadzsics a Szerb Demokrata Párthoz csatlakozva futott be gyors politikai karriert a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. 1991. június 25-én a horvátországi szerbek kongresszusán a résztvevők döntöttek a Srpska autonomna oblast Krajina, azaz a Krajinai Szerb Autonóm Terület létrehozásáról, amely később csatlakozott a Krajinai Szerb Köztársasághoz, magába foglalva Kelet-Szlavóniát, Baranyát és Nyugat-Szerémséget. Hadzsics 1992-es elnökké választását követően a terület etnikai homogenitásának megvalósításán munkálkodott, a helyi horvátokat és muzulmánokat kitelepítésekkel és tömeggyilkosságokkal űzték el otthonaikból.

A Nemzetközi Törvényszék által beterjesztett vádpontok között szerepel a vukovári mészárlás megszervezése, melynek során a város kórházának betegeit a közeli Ovcsara település egyik tanyájára terelték, itt pedig szerb paramilitáris erők kivégezték őket. Hadzsics felelőssége a Lovas községben elkövetett etnikai tisztogatás is, melynek magyar áldozatai is voltak. Lovast egy masszív tüzérségi előkészítés után foglalták el a szerb irreguláris fegyveres erők, melyek nyílt támogatást, ellátást és segítséget is kaptak a Jugoszláv Hadseregtől. Miután a községet elfoglalták, a helyi szerbekből álló erők lerombolták a horvátok és magyarok házainak nagy részét, valamint a település katolikus templomait, és több civilt kivégeztek. A legsúlyosabb eset mégis az volt, amikor egy kizárólag civilekből álló csoportot arra kényszerítettek, hogy kézen fogva szaladjanak át az előzőleg a szerbek által elaknásított területen. A lovasi mészárlás során 75 civil vesztette életét.

Hadzsicsot ezenkívül felelősség terheli a Lovasban történtekhez hasonló dalji és az erdődi tisztogatásokért, valamint számos a Krajinai Szerb Köztársaság területén fekvő koncentrációs táborban tapasztalt embertelen állapotokért és az itt elkövetett gyilkosságokért, nemi erőszakért, kínzásokért és ezzel összefüggésben emberiesség elleni bűncselekményekért.
1993-ban, amikor a Medak településről elnevezett hadműveletben a horvát hadsereg offenzívát indított a krajinai területek felszabadításáért, Hadzsics Milosevicshez fordult utánpótlásért és szerb erők mozgósításáért, de süket fülekre talált.

Amit a belgrádi vezetés ignorált, azt megtette a körülbelül 4000 főt számláló, szerb szabadcsapatokból összeszervezett Szerb Önkéntes Gárda a hírhedt Zeljko Razsnatovics, becenevén Arkan vezetésével, akinek a nevéhez a szerb-horvát és a koszovói háborúban is több tisztogató akció fűződik. Bár katonai értelemben a horvát akció sikeres volt, hiszen a szerb lázadóktól sikerült több települést is megtisztítani, politikai értelemben a horvátok kudarcot szenvedtek, mert a felmentő offenzíva során több alkalommal etnikai tisztogatásba kezdtek a horvát katonák is. A támadás során számtalan horvátországi szerb civil vesztette életét, a horvátoknak nemzetközi nyomásra vissza kellett vonulniuk a tűzszüneti egyezményben kijelölt határokig.
Hadzsics letartóztatása a Fruska Gora Nemzeti parkban. Fotó: MTI / EPA

Hadzsics letartóztatása a Fruska Gora Nemzeti parkban. Fotó: MTI / EPA

1994 februárjában Hadzsics elnöki karrierje véget ért, helyébe Milan Martics lépett a Krajinai Szerb Köztársaság utolsó elnökeként. Nem sokkal később a terület elveszítette autonómiáját és visszaolvadt Horvátországba. Hadzsics ezek után a horvát Vihar hadművelet után is szerb ellenőrzés alatt lévő Szerém-Baranya kerület elnöke volt 1996 és 1997 között. 2000-ben részt vett a fentebb említett Arkan temetésén, ahol nemzeti hősnek nevezte a szerb különítményesek vezetőjét.

2004-ben, amikor a Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök vádja alá vonta, Hadzsics eltűnt újvidéki otthonából. Hét év bujkálás után sikerült elfogni, nem sokkal a boszniai-szerb hadsereg parancsnokának, Ratko Mladicsnak az elfogása után. Elfogásával mind a 161 körözött háborús bűnös kézre került. A listán 94 szerb,29 horvát, 9 albán, 9 bosnyák, 2 macedón és 2 montenegrói szerepel. Közülük 16 már meghalt, (köztük Szlobodán Milosevics volt szerb elnök) 81-et elítéltek, 13-at felmentettek, 17 személynek a tárgyalása még zajlik. Goran Hadzsics lesz a tizennyolcadik. A 90-es évek balkáni háborús bűnösei közül eddig négyet ítéltek életfogytig tartó börtönbüntetésre.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.