Százezrek emlékeztek meg vasárnap Jerevánban az Oszmán Birodalomban élő örmények elleni tömeggyilkosságok áldozatairól és üldöztetésük kezdetének 96. évfordulójáról.
Az ország minden részéből és külföldről is a fővárosba érkeztek az örmények, hogy felzarándokoljanak az emlékműhöz a város melletti hegyre, és virágot helyezzenek el ott. Olyan sok volt a virág, hogy a nap végére két méter magas halmokat alkottak. Voltak, akik “A népirtás sohasem évül el”, vagy “Senkit és semmit nem felejtünk” feliratú transzparenssel érkeztek.
Szerzs Szargszján elnök beszédében dicsérte azokat a török értelmiségieket és másokat is, akik felemelik a szavukat a két nép közötti megbékélésért, de szigorú szavakkal illette az ankarai kormányt. “Ma Törökországban több ésszerű vélemény hangzik el, mint bármikor korábban. A hivatalos török politika azonban továbbra is tagad. Számunkra egy dolog vitathatatlan: a tagadás politikája az örmények elleni népirtás közvetlen folytatása. Örményország határozott gesztusokkal bizonyította, hogy a történelem sötét korszakai ellenére törekszik a megbékélésre szomszédaival, közöttük Törökországgal” – mondta az elnök.
1915-ben ezen a napon a török hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ez volt a kezdete az örmények 1917-ig tartó deportálásának és tömeges megölésének. Örmény adatok szerint ennek több mint másfél millióan estek áldozatul.
Törökország, az Oszmán Birodalom jogutódja azonban csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtásnak, hanem annak a káosznak estek áldozatul, amely az első világháború idején, a birodalom végnapjaiban uralkodott. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel a két ország kapcsolataiban.
Isztambulban – török jogvédők, értelmiségiek és művészek – tavaly emlékeztek meg először nyilvánosan az 1915-17-es embertelen tettekről.
