Macumoto Takeaki a japán parlament külügyi bizottságának ülésén közölte: egyes diplomáciai külképviseletek csak két perccel az után kapták meg az értesítést, hogy a fukushimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco már elkezdte leengedni a vizet a Csendes-óceánba. Hozzátette, hogy azóta “javult a kommunikáció” a külföldi nagykövetségekkel. Szatoszai Szatori külügyi szóvivő bocsánatot kért a késésért.
A Tepco április 4-én kezdett leereszteni a tengerbe 11,5 ezer tonna, a megengedett határértéknél mintegy százszor nagyobb radioaktivitású vizet, amelyet javarészt tartályokban tároltak. Erre azért volt szükség, hogy felszabadítsák a tartályokat az erőmű létesítményeiben felgyülemlett, erősen radioaktív víz számára, amely jelenléte akadályozta az erőműben folyó munkálatokat. Akkoriban a Tepco szóvivője hangsúlyozta, hogy “enyhén” szennyezett vízről van szó, s a tengerbe eresztve nem árt az egészségnek. Ennek ellenére Oroszország és Dél-Korea bírálta Japánt, amiért előre nem tájékoztatta őket minderről.
Szerdán a japán atomipar-biztonsági hivatal egyik illetékese, Niszijama Hidehiko közölte, hogy a tengerben, 15 kilométeres távolságra a Fukushima-1 atomerőműtől a radioaktív jódizotóp koncentrációja 23-szorosa a megengedettnek. A múlt csütörtökön ugyanebben a térségben csak a határérték 5,8-szorosát mérték. A most mért sugárzási szint a legmagasabb március 23. óta, amikor mérni kezdték a tengervíz radioaktivitását. Niszijama szerint a sugárzás megugrása valószínűleg összefügg a tengerbe eresztett, enyhén sugárzó vízzel, de – tette hozzá – az ilyen mértékű radioaktivitás nem jelent veszélyt az emberi szervezetre.
A Tepco elnöke, Maszataka Simidzu közölte szerdán, hogy nem áll szándékában lemondani. Március 15-én – négy nappal a japán földrengés és szökőár után – Kan Naoto japán miniszterelnök keményen bírálta Simidzut és a Tepco vezetőit amiatt, hogy későn reagáltak a balesetre, és halogatták a hatóságok tájékoztatását annak mértékéről és jellegéről. Egyesek biztosra vették, hogy Simidzu ilyen helyzetben lemond az energetikai cég elnöki tisztségéről, annál is inkább, hogy március 16-a óta heteken át betegszabadságon volt, s március végén magas vérnyomással és erős szédüléssel kórházba szállították.
Maszataka megerősítette szerdán, hogy cége elkezdi a “részkártérítések” kifizetését az erőmű körzetéből kitelepített lakosoknak, még mielőtt meghatározzák a balesettel járó teljes veszteséget. Nem hivatalos becslések a veszteségek mintegy 133 milliárd dollárra rúgnak.
