“Arra kérünk mindenkit, hogy segítsen, s ezen belül az egyik dolog, hogy ifjainknak adjanak jobb fegyvereket” – mondta a brit fővárosban Mahmúd Samman, a tanács szóvivője.
A lázadók jelenleg elavult, nagyrészt kézi fegyverekkel harcolnak, s ebben alulmaradnak a Moammer Kadhafihoz hű csapatokkal szemben. Az emberek persze mindenekelőtt a politikai támogatásra vágynak, a fegyverekkel való támogatásra azonban hasonlóan szükségük van – mondta a szóvivő.
A tanács egyúttal politikai programnyilatkozatot tett közzé, amelyben legfőbb célként egy demokratikus jogállam megteremtését tűzte ki. Az Egy demokratikus Líbia víziója címet viselő dokumentum, egyebek közt így fogalmaz: “A múlt harcaiból a diktatúra sötét napjaiban megtanultuk, hogy nincs más alternatíva, mint egy szabad és demokratikus társadalom kiépítése, továbbá a nemzetközi humanitárius jog és az (ENSZ) emberi jogi nyilatkozata uralmának szavatolása.”
A Kadhafi-ellenes felkelés legfőbb politikai szerveként működő 31 tagú testület nyilatkozatában kötelezettséget vállalt egy demokratikus alkotmány kidolgozására, a szabad és demokratikus választások biztosítására, valamint a polgári és szabadságjogok szavatolására és egy jogállam megteremtésére.
A tanácsot eddig csupán Franciaország és Katar ismerte el, ezért hivatalosan nem vehetett részt a mintegy negyven ország részvételével megtartott londoni Líbia-konferencián.
Bár londoni szereplésével az átmeneti tanács minden jel szerint átvette Tripolitól az ország diplomáciai képviseletét, diplomáciai körökben továbbra is kétségek fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat elfogadhatja-e a felkelés vezetőit tárgyalópartnerként. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egyebek közt rámutatott, hogy jelentések szerint Líbiában mindkét hadban álló fél megsérti az emberi jogokat.
