Líbia annyiból az új koncepció próbaköve, hogy mégiscsak a szövetség biztonságát fenyegető veszélyt jelent: 300 ezer menekült kész Európába jönni, veszélybe került az energiaellátás, és humanitárius katasztrófa alakult ki. Emellett a hadművelet teherpróba a transzatlanti szolidaritást és főleg azt illetően, hogy a tagállamok készek-e fokozatosan tehermentesíteni az Egyesült Államokat.
Líbia lehetőséget nyújt annak bizonyítására is, hogy a NATO a jelenlegi formátumában életképes, és 28 tagja képes konszenzussal konstruktív döntéseket hozni. Végül Líbia alkalmas a NATO “új arcának”, annak megmutatására, hogy feltétlenül alárendeli magát a nemzetközi jognak, hiszen a hadművelet az ENSZ BT felhatalmazásával zajlik.
Végül mindenki feltételezi, hogy Líbia nem Afganisztán, a beavatkozás nem lesz hosszú, és nem lesznek szárazföldi hadműveletek, amint ezt a felkelők is kérik, márpedig a NATO-nak nagy szüksége van sikertörténetekre – írta a lap. Megállapította azonban: a líbiai beavatkozást végül nem a NATO, hanem egy koalíció kezdte meg, miközben a NATO a legegyszerűbb komponenseket vállalja: a tengeri blokádot, amelynek során nem hatol be Líbia felségvizeire, és a légi blokádot, miközben a líbiai légierő gyakorlatilag megsemmisült. Az esetleges szárazföldi fellépést, a rakétacsapásokat és az arculatnak nem kedvező egyéb feladatokat nem a NATO, hanem a koalíció vállalja.
“A katonai-politikai tömbnek tekintett szervezet szándékosan elhatárolódik a politikától: csak a katonai részletekkel foglalkozik, és a politikai vonatkozások a koalíció e célra létrehozott kapcsolattartó csoportjának ellenőrzése alá kerülnek. A tigris egyelőre inkább papírból van, és senkit nem érdemes ijesztgetni vele” – írta a lap.
Hozzátette: a NATO számára azonban néhány kedvező vonása is van a líbiai hadműveletnek. Bebizonyította, hogy a szövetség mégiscsak konszenzusra tud jutni, még Törökországot is meggyőzte. Bebizonyította, hogy a NATO nem az Egyesült Államok bábja. Emellett a NATO Líbia megmentőjének szerepében mutatkozva megnyeri az információs háborút. “Más szóval ha sikeres lesz, nyugodt lélekkel kisajátítja a győztes babérjait, és bizonyítja, hogy többre is képes, mint puszta deklarációkra ” – írta a Kommerszant.
