A kérdés vizsgálatakor érdemes visszanyúlni az egyszerűsített honosítási törvény elfogadásához. Ekkor ugyanis a kettős állampolgárságot ellenzők legfőbb ellenérve a szavazati jog problémája volt. A felvetésre 2010 májusában (az akkor még csak leendő) kormányzati személyek igyekeztek kitérő válaszokat adni, s nyomatékosítani: a törvény az állampolgárságról, s nem választójogról szól.
Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció kiemelt formulája volt (s maradt azóta is), hogy nincsenek első, illetve másodrendű állampolgárok. Semjén Zsolt szavait idézve 2010. május 26-ról (az egyszerűsített honosítás parlamenti elfogadásának napjáról): „a mostani törvénnyel a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanaz a jogállása, mint most egy külföldön élő magyarnak. Abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik”.
A cikk folytatásához kattintson IDE!
